Elég kevés az elérhető információ.
Lettországban is kísért a kommunista múlt. Harminc évvel a szocializmus vége után is téma, hogy kik működtek együtt a szovjet Állambiztonsági Bizottsággal, vagyis a KGB-vel. A balti államban most hozták nyilvánosságra, hogy kik voltak a segítői az elnyomó rendszernek, de az elérhető információ elég kevés.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A KGB-nek a fővárosban, Rigában volt a székhelye, foglyokat is őriztek itt, köztük a nacionalista Leo Hirssonst, aki utolsóként szabadult a börtönből. Ő csak most tudta meg, hogy ki volt az az ember, aki szovjetellenes cselekményért feljelentette a KGB-nél.
— Ez egy rémálom, de az ötlettel, hogy ezt dobjuk félre, és felejtsük el, én egyáltalán nem értek egyet. Igazságot kell szolgáltatni – mondta az utolsó lett politikai fogoly, Leo Hirssons.
Ehhez azonban az kellene, hogy ismert legyen az összes ügynök és együttműködő, de miközben a KGB adatbázisában huszonháromezer embert említenek, Lettországban azonban alig több mint négyezer nevet sikerült felfedni. A többi adatot az orosz levéltárakban őrzik, vagy már meg is semmisültek.
És ugyanez a helyzet a műveletekről szóló feljegyzésekkel is, pedig ezekből megismerhetnék az ügynökök és az informátorok munkáját. A Lettországi Egyetem korábbi rektora, Marcus Auzins is rajta van a listán. Ő együttműködött a KGB-vel, amiért cserébe a pekingi egyetemen kutathatott Kínában, 1987-ben.
— Mindig is el akartam mondani, hogy mi történt ott. De nem elsősorban a nyilvánosságnak, vagy a társadalomnak, hanem a családomnak, a gyerekeimnek – mondta Marcis Auzins professzor.
Az egykori lettországi KGB-aktákat történészek kutatták. Azt ők is elismerik, hogy nem volt elegendő információ, amihez hozzáfértek. Ebből megismerhetők voltak a KGB módszerei, de nem lehet egységes következtetés levonni a különböző esetekből.
— Mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy együttműködjön, vagy ne működjön együtt. Persze sok esetben nyomást gyakoroltak az emberekre, ahogy ezt lehetett látni az iratokban a 80-as években, sőt még az utolsó ilyen esetben a 90-es években is – mondta a történész Karlis Kangeris.
Az elérhető iratokból több elismert tudós, író vagy zenész KGB-s érintettsége is kiderült, a teljes valóságot azonban nehéz lesz kideríteni.