Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Exkluzív interjúnk az EU veterán biztosával, Johannes Hahn-nal

Exkluzív interjúnk az EU veterán biztosával, Johannes Hahn-nal
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Johannes Hahn-t veterán biztosként emlegetik Brüsszelben. Az osztrák politikus 2010 óta az Európai Bizottság tagja. Hozzá tartozik az európai szomszédságpolitika és a csatlakozási tárgyalások felügyelete, illetve a regionális politikáért felelős biztosi pozíciót is megkapta. A brexit folyamata egyre nagyobb nyomást helyez az uniós biztosokra, mivel egyre nagyobb az esélye, hogy bekövetkezhet a megegyezés nélküli brit kilépés. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakról, illetve az EU-t érő lehetséges pénzügyi hatásokról is kérdezzük Johannes Hahn-t:

Ha bekövetkezik a megállapodás nélküli brexit, annak nagyon erős hatása lesz a 2020-as költségvetésre, mert az előzetes kalkulációk még a brit EU-tagsággal, illetve a rendezett kilépés feltételeinek figyelembevételével készültek. Kemény brexit esetén az új kihívásoknak megfelelően kell adaptálni a büdzsét. Sokan azért bizakodóak vagyunk.

Megnézte már, hogy mit érinthet karcsúsítás?

Kollégám és barátom, Günther Oettinger, aki ez ügyben is illetékes, foglalkozik a problémával. Részleteibe menni még túl korai lenne, egyelőre mindannyiunknak azért kell tenni, hogy ne következzen be a megállapodás nélküli brexit, mert az káros lenne Európa számára, ahogyan a briteknek is.

Vajon a következő években kevesebbet költ majd az EU, vagy a tehetősebb országoknak többet kell befizetni a közös kasszába?

Ez a tárgyalásoktól függ. A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is döntéseket kell hozni. Bízom benne, hogy amiként máskor is, most is jó megoldást találunk.

Beszéljünk arról, ami az elmúlt öt évben a fő területei közé tartozott, az Európai Unió bővítéséről. A csatlakozási tárgyalásokat több ország esetében EU-tagállamok vétója vetette vissza, így Albánia esetében. Személyes kudarcot is érez, túl a csalódottságon?

Hadd emlékeztessek Juncker elnök nyilatkozatára, amit hivatalba lépésekor tett. Már akkor azt mondta, hogy ebben a ciklusban nem várható, hogy megtörténjen a bővítés, viszont a bővítési folyamat és a tagjelölt országok felkészülése segíthető. Észak-Macedónia és Albánia esetében jelentős lépések történtek a folyamat előrehaladásában, és remélem, októberben további fejlemények várhatók.

Ön biztosnak látja a nem túl távoli jövőben, hogy a tagjelöltek felvételt nyernek az EU-ba?

Egyelőre a csatlakozási tárgyalások kezdődtek el. A folyamatban haladás látszik. Nem csak tárgyalásokról van szó, hanem jogharmonizációról és -alkalmazásról is, ami bonyolultabb folyamat, mint a diplomáciai egyeztetések.

Öt évről vagy tíz évről beszélünk?

Ez a tagjelölt országtól függ. Szerbia esetében például fontos a külpolitika összehangolása is, túl a gazdasági kritériumokon.

Kényes kérdés a csatlakozási folyamatban a korrupció elleni küzdelem ügye is, hiszen önnek, mint a bővítésért felelős biztosnak a tagjelöltek esetében a gazdasági és demokratikus reformok mellett figyelnie kell, hogy komolyak-e a csatlakozni szándékozó országok törekvése e tekintetben is. Ezzel összefüggésben mit gondol arról, hogy Orbán Viktor és kormánya jelölt új bővítési biztost jelölt, az ön utódjaként?

Először is a jelölt a Velencei Bizottság tagja, ami az egyik legtekintélyesebb szervezet Európában, de tisztelet övezi szerte a világban. Másodsorban pedig fontosnak tartom, hogy minden biztosnak esküt kell tennie, amiben elkötelezi magát az EU értékei és szerződései betartása mellett.

Gondolom, megérti, hogy számos európai parlamenti képviselőt aggasztja, hogy Magyarország ellen vizsgálat zajlik, így sokan megkérdőjelezik, hogy magyar politikusok ítéljék meg a csatlakozni szándékozó országok helyzetét.

Az aggodalmakat általánosságban értem, de ez egyénfüggő. Az Európai Parlament előtt ugyanis az egyén van jelen. Kemény meghallgatás történik, és az európai parlamenti képviselők ezután határoznak. Bizakodó vagyok, hogy az utódom meggyőző és az európai értékek mentén elkötelezett lesz.

Ursula von der Leyen új posztokat kreált, ezek egyike az európai lét védelme. Ön érti, hogy ez mit jelent?

A bővítésért és a szomszédságért felelős biztosként érzékelem, hogy Európa vonzó, ahogy az európai lét is. Európában mindenki kiállhat az érdekeiért, érvényesül az önkifejezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, stb.

De a jelenlegi elnök, Jean-Claude Juncker azt nyilatkozta az Euronews-nak, hogy ez nem jó ötlet. Mit gondol Ursula von der Leyen változtatásairól?

Már július elején ismertette a programját, és az európai lét védelme mindig is az általa szorgalmazott legfontosabb ügyek között volt, de senki nem beszélt erről külön. Néhány napja vált önállóan fontos témává, eddig a migráció támasztotta kihívás részeként tekintettünk erre. Mára részleteiben árnyaltabbá vált a kérdés. És hogy őszinték legyünk, be kell vallani, hogy ha valakinek Európa menedékjogot ad, akkor az együtt jár az európai léttel és szabályrendszerrel. Az európai sztenderdekre mindannyiunk támaszkodhat.

Ön szerint akkor maradhat ez a megnevezés?

Természetesen. Nem csak védenünk, hanem segítenünk is kell az európai lét érvényesülését. Emlékszem, amikor én gyerek voltam, csodáltuk az amerikai életformát, a szabadság tiszteletén alapuló társadalmat. Az utóbbi húsz évben már nem téma az amerikai álom. Nem csak az Egyesült Államok változott, hanem Európának is van mire büszkének lennie. Épp ezért lehet önbizalmunk, és ezért kell védeni az európai létet.

Ha megnézzük az európai vezetés összetételét, még mindig nagy kihívás, hogy a nemi egyenlőség érvényesüljön. Etnikai tekintetben pedig rögtön látszik, hogy minden bizottsági tag fehér. Nem zavarbaejtő vagy esetleg szégyenletes az Európai Unió számára, hogy eddig még csak fehérbőrű biztos került pozícióba?

Ma még ez nem zavaró a bizottság esetében, de nem zárható ki, hogy a jövőben az lesz. Egyelőre 2019 van. A jelenlegi legfontosabb szempont, hogy a biztosi posztokra az arra legalkalmasabb emberek kerüljenek, azt egyelőre nem veszi tekintetbe a mostani politikai berendezkedés, hogy a pozícióra jelölt személyek etnikai háttere milyen. De ahogy a jövőben Európa egyre színesebbé válik, ez látszódni fog a politikában is. Ez az európai lét része. Épp ezért biztos vagyok benne, hogy az Európai Bizottságról készülő későbbi képek is színesebbek lesznek, mint manapság.