Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az 1989-es békés forradalom eszméinek kisajátításával kampányol a szélsőjobboldali AfD

Az 1989-es békés forradalom eszméinek kisajátításával kampányol a szélsőjobboldali AfD
Szerzői jogok
REUTERS/Hannibal Hanschke
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Csaknem 30 éve omlott le a berlini fal. De az olyan keletnémet államokban, mint Brandenburg és Szászország, Németország újraegyesítése politikai kérdéssé vált. A két tartományban szeptember elsején tartanak választásokat. Az egyik induló, a szélsőjobboldali populista AfD párt a békés, 1989-es forradalom értékeinek védelmezőjeként állítja be magát kampányában.

Szerintük ugyanis Németország ma éppen olyan antidemokratikus, m int amilyen a keletnémet diktatúra volt.

“Vigyázni kell, mit mondasz a szomszédaidnak, a kollégáidnak, a gyerekeidnek, mert lehet, hogy megismétlik, amit mondasz az óvodában. Sokan azok közül, akik megtapasztalták, milyen az élet Kelet-Németországban, azt állítják, hogy ma éppen olyan rossz, mint akkor volt" - mondja az AfD brandenburgi vezetője.

1989 felemlegetése úgy tűnik, működik nekik. Az AfD a felmérések szerint a legnagyobb párttá válhat a választásokon. Ennek egyik oka, hogy a régióban élők egy része csalódott amiatt, ahogyan a dolgok alakultak az újraegyesítés után.

“Az 1989-es tüntetéseket követően nagy remények támadtak az emberekben" - mondja a politikai szakértő. "Úgy gondolták, hogy az életszínvonal olyan lesz, mint a nyugaton. Amit ehelyett kaptak: tömeges munkanélküliség és elnéptelenedés."

De az 1989-es tüntetések vezetői közül többen dühösek, amiért az AfD kisajátítaná az akkori eseményeket. Azt mondják, a forradalom a nyitottságról, az igazságról és a demokráciáról szólt - olyan értékekről, amelyek iránt az AfD megvetést tanúsít.

“Szeretném megkérdezni az AfD szavazóitól, közülük hányan voltak az utcákon 1989-ben, amikor valóban veszélyes volt kimenni egy tüntetésre? És hányan vannak azok, akik csak ezután csatlakoztak a mozgalomhoz?- teszi fel a kérdést a forradalom egyik vezetője.

“Németországban a politika és a történelem gyakran összefügg" - mondta Jona Kallgren, az euronews tudósítója. "Ami Szászországban és Brandenburgban zajlik, az harc az ország történelméről. Szeptember elsején meglátjuk, melyik oldal nyeri ezt a csatát."