Hacsak nem kap új lendületet Szerbia EU-csatlakozási folyamata, esély van arra, hogy halványul az ország csatlakozási törekvése.
Megrekedt Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata, mivel Belgrád elutasítja, hogy Koszovót önálló államként ismerje el. A szélsőjobb oldali Szerb Radikális Párt szerint nem szükséges az EU-hoz csatlakozni.
Aleksandar Šešelj pártelnök úgy véli, hogy Szerbiának nem kínál helyet az EU, csak céljaira használja az országot Brüsszel, így Koszovó ügyében, ami a szerbeknek elfogadhatatlan.
Az ultranacionalisták hangoztatják, hogy kedvezőbb nyugat helyett kelet felé szövetségest keresni, és az orosz kapcsolatokat erősíteni.
A radikálisok szellemi vezetőjét, a magyarellenes kijelentéseiről is ismert Vojislav Šešeljt a Hágai Nemzetközi Törvényszék a délszláv háborúban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolja.
Velük szemben kihívás népszerűsíteni az EU csatlakozást.
A Szerb Európai Mozgalom elnöke, Mihailo Crnobrnja állítja, hogy több gazdasági és szociális előnyt hozhat a szerbek számára az EU, mint az orosz, kínai vagy indiai szövetség.
A főbb politikai pártokat megosztja Szerbiában az EU elvárása, hogy Koszovót el kell ismerni önálló államként. A szerbek közül sokan érzik úgy, hogy ott született a nemzet.
A NATO megítélését szintén árnyaltabbá teszi a délszláv háború. Az észak-atlanti védelmi szövetség bombázásaira sokan emlékeznek.
A kormány Oroszországtól rendelt védelmi eszközöket, a Moszkvával szintén jó viszonyt ápoló Magyarországon keresztül.
Az Euronews tudósítója, Jack Parrock Belgrádból jelenti, hogy egy friss összesítés szerint a szerbek kétharmadát nem érdekli a politika. A többség azonban elmenne szavazni, a status quo tartására és az Aleksandar Vučić államfő vezette Szerb Haladó Pártra.
Miközben a felmérések apolitikusnak mondják a szerbek nagy részét, az utcán megkérdezetteknek van véleményük az EU-csatlakozásról.
A belgrádi Dina mindig is úgy érezte, hogy Szerbia Európához tartozik, épp ezért optimista, hogy egy nap csatlakoznak az EU-hoz.
A szintén belgrádi Goran szerint nem a bővülés a kérdés, hanem, hogy az EU mikor esik szét a saját problémáitól.
Hacsak nem kap új lendületet Szerbia EU-csatlakozási folyamata, esély van arra, hogy halványul az ország csatlakozási törekvése.