Még mindig használják az első Holdra szálláskor felvitt reflektort

HIRDETÉS

Az Apolló-program első sikeres Holdra szállásának ötvenedik évfodulóján látogattunk a dél-franciaországi Calernbe, Clément Courde csillagász teleszkópjához:

„A távcsövet egyenesen arra a pontra irányítjuk, ahol a modul landolt 1969 júliusában. 1981 óta bocsátunk lézernyalábokat a Hold felé. Az Apolló-11 küldettése során Neil Armstrong és Buzz Aldrin visszaverő felületet hagyott. Amikor az időjárási viszonyok engedik, pontosan mérni tudjuk a távolságot a reflektor és köztünk."

Az obszervatóriumban dolgozók a korszerű felszerelés segítségével milliméteres pontossággal képesek méréseket végezni. Átlagosan 384 ezer kilométeres távolságról van szó.

"Az idő alapján mérünk. A sugár indításakor indul az óra is. A lézer az obszervatóriumból eléri a reflektort, körülbelül 1,2 másodperc alatt, és ugyanennyi idő alatt visszaérkezik. Ekkor megáll a stopper. Az eltelt időt számítja át távolsággá a berendezés. Másodpercenként akár tízszer képes erre a készülék."

Az évforduló alkalmából érdekes belenézni korábbi magazinokba, ahol a képes tudósítások között megtaláljuk a reflektor panelt, amit a Holdra vittek.

"Az Apollo-11 által telepített panel 50 év elteltével is alkalmas reflexióra. Egy fél méteres sokszöget képzeljenek el, aminek száz sarka van, így bármilyen irányból érkező sugarak visszaverésére képes."

A napi méréseknek nem csak technológiai, hanem tudományos jelentőségük is van. A Hold mozgásának és struktúrájának tanulmányozását segítik. Például a tudósok a mérések alapján néhány hónapja új becslést készítettek a Hold átmérőjére.

"Három becslési faktort is tökéletesítettünk. A becslések mindig vitát keltenek tudományos körökben, hiszen a részletekben lehetnek eltérések, de az ötven éve végzett észlelések azt mutatják, hogy nagyságrendekben válasz adható."

Az Apollo-11 küldetése tehát nem a régmúlt egy lezárt epizódja, hiszen a misszió által telepített eszköz ma is használatos. Nap mint nap, óráról órára segíti a méréseket."