NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem sikerült megállapodni a csúcsjelölt személyében az uniós csúcson

Nem sikerült megállapodni a csúcsjelölt személyében az uniós csúcson
Írta: Euronews és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

És a közös klímavédelmi állásfoglalást sem sikerült tető alá hozni.

HIRDETÉS

Nem sikerült megállapodni az uniós intézmények vezető tisztségeinek betöltéséről az állam és kormányfők csúcsértekezletén tegnap, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak - jelentette be az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban.

Donald Tusk sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta "csomagban" kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét.

Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is.

Merkel: jobb néhány napot várni, mint elhamarkodott döntést hozni

Angela Merkel sajtótájékoztatóján megerősítette, noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni.

"Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni" - fogalmazott.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői "egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során". A folyamat lassú, "egy kis időt igénybe vesz, éppúgy, mint egy kormányalakítás" - fogalmazott.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans holland "csúcsjelölt", továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: "úgy gondolom igen, azonban a dolog nagyon kiszámíthatatlan".

Macron megszavazná a német jelöltet, ha az Merkel lenne

Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, mivel továbbra sincs többsége egyetlen jelöltnek sem, a következő napokban kell egy új, közös álláspontot kialakítani, mégpedig jövő vasárnapig. Szerinte olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt - hangsúlyozta. 

Kijelentette, nem ellenezne egy német csúcsjelöltet akkor, ha Angela Merkel német kancellár jelölt lenne. Az Európai Tanács által, az uniós intézmények élére javasolt "asztalra került mindhárom nevet kizárták, ami lehetővé teszi, hogy újraindítsuk a folyamatot" - mondta.

Juri Ratas észt miniszterelnök távozásakor azonban azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós bizottság vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. Reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap megoldás születhet a bizottsági elnök személyét illetően.

De akkor mi történt?

A tagállami vezetők a csúcstalálkozón elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt, s azon belül a további pontokat tartalmazó dokumentum 2024-ig dfiniálja a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és iránymutatóként szolgál majd az EU intézményei, legfőképp az Európai Bizottság számára.

A csúcstalálkozón unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában, és téma volt a maláj gép lelövésének ügyében történt bejelentés is, amely szerint vádat emelnek négy gyanúsított ellen. Az uniós vezetők felszólították Oroszországot, hogy működjön együtt a nyomozócsoporttal.

Emellett zárónyilatkozatukban elítélték a Ciprus közelében elkezdett "illegális" török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. Hangsúlyozták, hogy az ankarai kormány fellépése súlyos és azonnali negatív következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve.

Magyarország megint vétózott

Nem született azonban egyhangú megállapodás a 2050-es, európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, diplomáciai források szerint az ok Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: "A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Exkluzív Euronews-felmérés: az európaiak továbbra is támogatnák Ukrajnát

Európa sorsa összefonódik Ukrajna sorsával - mondta Kijevben az uniós liberálisok vezetője

Az uniós országok keményvonalas megállapodást kötöttek az ukrán gabonáról, ami felveti a vámok lehetőségét