Ha Magyarország nem térdel le, nem kap uniós pénzeket – ezzel magyarázta Lázár János, miért van szükség amerikai védőpajzsra. Az EU-támogatás ingyenes. Elvárás viszont, hogy az uniós adófizetők pénzét a jogállamisági követelmények teljesítése mellett ne herdálják el korrupt és átláthatatlan módon.
„Minden diplomáciai tárgyalás nehéz, de én egy baráti és könnyű tárgyalásra számítok” – ezt nyilatkozta Orbán Viktor útban Washington felé. Hogy a magyar miniszterelnök vezette népes küldöttségnek mit sikerült elérnie a Fehér Házban, az első napokban viszonylag nehéz volt kihámozni. Az egyik lényeges kérdés az orosz energetikai szektort sújtó amerikai szankciók alóli magyar mentesség volt. Először a kormányfő, majd a külügyminiszter is megerősítette, hogy „korlátlan időre kaptunk mentességet a szankciók alól”.
Szijjártó Péter egy nappal később bejegyzésében árnyaltabban fogalmazott. Azt írta: Washingtonban „megállapodás született arról, hogy Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól”. Ebben a posztban már nem tért arra, hogy a kivételezés időkorlát nélküli.
„A mentesség egy évre szól” – ezt erősítette meg a Reutersnek, és megkeresésekre más médiumoknak küldött hivatalos e-mailjében a Fehér Ház. A hírügynökség ugyanis amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva már korábban is egy éves mentességről tudósított. „Az ellenzék nem talált fogást az Orbán-Trump csúcson, ezért kitalálta, hogy a szankciómentesség egy évre szól. Ez azonban hazugság!” – jegyezte meg ennek ellenére három nappal később Lázár János, építésügyi és közlekedési miniszter.
Egy újabb fordulat után már a magyar miniszterelnök sem erőltette a mentesség időtartamát. „Azt mondta az elnök: értem, megadom, erre kezet fogtunk. Amíg ő az elnök ott, és én vagyok a miniszterelnök itt, ez addig van. Ha a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott tárgyalásokról az ATV Mérleg című műsorában.
Magyarországon kívül egyébként – egy nappal Orbán látogatása előtt – Németország is 2026. április 29-ig haladékot kapott az orosz energiacégeket sújtó amerikai büntetőintézkedések alól. A német kancellár az engedményért nem utazott az amerikai fővárosba.
A moduláris reaktorok
A magyar kiváltság az amerikai elnökkel jó kapcsolatokat ápoló, és a választásokon mindig neki szurkoló Orbán Viktor érdeme.
A kivételezés azonban nem volt ingyenes, annak ellenére, hogy Trump „nagyszerű vezetőként” jellemezte vendégét, aki „fantasztikus munkát” végez. Orbán Viktor Trump visszatérése után amerikai beruházások áradatára számított Magyarországon, ezek azonban eddig elmaradtak – írta a Bloomberg. Helyette ő jelentett be magyar megrendeléseket, amelyeknek a végösszege az akár húszmilliárd dollárt, 6600 milliárd forintot is meghaladhatja.
Első lépésként egy 114 millió dolláros szerződést írtak alá, amellyel összhangban a Westinghouse látja el fűtőanyaggal a paksi atomerőmű már működő reaktorblokkjait. Magyarország emellett az elkövetkező öt évben 600 millió dollárt költ amerikai cseppfolyósított földgázra – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében, amely szerint új szintre emelkedtek az amerikai-magyar kapcsolatok.
A magyar szempontból „történelmi jelentőségű találkozóról” a Fehér Ház honlapja nem tett említést (igaz, más tárgyalásokról sem). November 7-hez kötődően csak arról írtak, hogy a first lady, Melania Trump lett az „Év patriótája”. A képgalériában közzétett egyik fotó szerint Orbán látogatásakor derűs volt a hangulat a Fehér Házban.
A magyar küldöttség vezetését munkaebéden látták vendégül, ami a „legalacsonyabb diplomáciai státusú hivatalos találkozónak számít” – jegyezte meg egy volt magyar diplomata és EP-képviselő. Szent-Iványi István arra emlékeztetett, hogy elmaradt a katonai tiszteletadás, az Ovális Irodában folytatott tárgyalás, és a többi között az esti gálavacsora is – egyszóval helyi hírként kezelték a látogatást.
A felek egyébként a többi között egy szándéknyilatkozatot is aláírtak, amelynek értelmében Magyarország akár tíz kis moduláris reaktort is vásárolhat legfeljebb húszmilliárd dollár értékben. Az üzletet a magyar kül- és külgazdasági miniszter is megerősítette az Orbán Viktorral tartott tájékoztatón. Szijjártó Péter magyarázatul hozzáfűzte: Magyarország kevesebb reaktort is vásárolhat gazdasági igényei függvényében.
A moduláris reaktorok felboríthatják a paksi erőmű régóta húzódó orosz bővítésének tervét – állítja a tárgyalások egyik bennfentese. Az ATV műsorvezetőjének a felvetésére, miszerint a Washingtonban kötött megállapodások alapján a magyar állam akár több ezer milliárd forintot is elkölthet az Egyesült Államokban a következő években, Orbán úgy reagált: ő nem kínált semmit, nem üzletet akart kötni. Trump sem kért semmit cserébe, a bizalmát a támogatásának és a barátságának köszönheti. A megállapodás részleteit firtató kérdésre a magyar kormányfő azt válaszolta: „mindegy, mit ír le az amerikai külügy”, csak az elnök szava számít.
Az amerikai pénzügyi védőpajzs
„Ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai. Tehát az amerikaiak adtak egy pénzügyi védőpajzsot” – ezt nyilatkozta Lázár János a hódmezővásárhelyi Rádió7-nek két nappal azután, hogy a miniszterelnökkel együtt aláíratott egy, a Trumpnak mindenben igaza van feliratú sapkát az amerikai elnökkel.
Hogy pontosan mit takar a „pénzügyi védőpajzs”, a részletek ismerete nélkül a mai napig csak találgatni lehet. „Ez a védőpajzs azt jelenti, hogy először is Magyarország a NATO tagja. Van egy katonai együttműködésünk […], fegyvereket fogunk vásárolni az amerikaiaktól” – idézte a Telex Lázárt, aki hozzátette, hogy Magyarország technológiát is fog vásárolni az Egyesült Államoktól.
A miniszter ezzel további kiadásokat helyezett kilátásba. Ha Magyarország nem térdel le, nem kapja meg az uniós pénzeket – érvelt. Arról azonban nem beszélt, hogy az EU-támogatás ingyenes, nem kell törleszteni, a „letérdelés” pedig annyit jelent, hogy az uniós adófizetők pénzét a jogállamisági követelmények teljesítése mellett nem lehet korrupt és átláthatatlan módon elherdálni – például lomb nélküli lombkoronasétányokra.
Az amerikai pénzügyi védőpajzsról az elemzők csak feltételezésekbe bocsátkoztak. „Minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról lehet szó” – írta blogjában egy befektetési szakértő. Zsiday Viktor arra is emlékeztetett: hasonló támogatást kapott Trump másik barátja, Javier Milei. Az általa vezetett Argentína húszmilliárd dolláros megállapodást kötött az amerikai pénzügyminisztériumnak. A gazdaságilag gyakran megtépázott dél-amerikai országnak valóban szüksége van ilyen segítségre, Magyarországnak azonban nincs – szögezte le a HVG.
„Valószínűleg az egész egy blöff, a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés, ami mögött, ha lesz valami, akkor majd a szakértőkkel kezdenek róla tárgyalni” – véli a belengetett amerikai pénzügyi védőpajzsról Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök.
A paksi orosz hitel
Az orosz kormány 2014 márciusában hagyott jóvá egy tízmilliárd eurós hitelkeretet Magyarország részére a paksi atomerőmű jobbára orosz cégek által kivitelezett bővítésére. Hivatalos középárfolyamon egy euró abban a hónapban 311 forint volt, azaz a hitel értéke nagyjából 3100 milliárd forintnak felelt meg. Mai árfolyamon 3850 milliárd forintot tesz ki.
Magyarország időközben a hitel töredékét, 78,2 millió eurót törlesztett, de ezzel nagyobb mértékben nem csökkent a paksi adósságállomány.
Az orosz hitel lehívása 2014-2030 között valósulhat meg, a tízmilliárd eurót pedig Magyarországnak 16 év alatt kell törlesztenie 2031-től kezdődően – állt a pénzügyminisztérium 2023 februárjában keltezett, egy parlamenti képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában. A Paks II építését 2024-ben tervezik megkezdeni – közölte a Roszatom vezérigazgatója egy héttel korábban.
Két hónapon belül jöhet az első beton a Paks II-es projekten – jelentette viszont a Magyar Építők, szintén a Roszatomra hivatkozva egy évvel később, 2025 szeptemberében.
Az amerikai moduláris reaktorok megrendelése – mint írtuk – ezt a tervet is áthúzhatja.
A kínai gyorskölcsön
Bíróság elé került az áprilisban lehívott, egymilliárd eurós gigahitel ügye, miután a magyar Államadósság Kezelő Központ üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó közzétenni a kölcsönszerződés részleteit. A bíróság megállapítása szerint azonban hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja, a visszafizetése pedig az adófizetőket terheli, így nem jogerős ítélete alapján a szerződés közérdekű, ezért nyilvánosságra kell hozni.
Az akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintnak megfelelő hitelről szóló szerződést a magyar állam nagy titokban hároméves futamidővel 2024 áprilisában kötötte meg. A visszafizetés határideje 2017 áprilisa. A kamat magasságát bizalmasan kezelik. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel.
A hitelből akár a mohácsi Duna-híd építését is finanszírozhatják, ami várhatóan 360 milliárd forintra drágulhat. Nemzetközi összehasonlításban négyzetméterenkénti ára egy Európát Ázsiával összekötő török híd duplája, és csaknem háromszor annyiba kerül, mint egy, a Rajna felett átívelő nyolcsávos német híd – számolta ki a G7.
A Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának megépítését 2015-ben 472 milliárd forintra becsülte a kormány. A beruházás ára négy évvel később 700 milliárdra duzzadt. Erre vett fel az állam egy kétmilliárd dolláros kínai kölcsönt – noha elemzők szerint a korszerűsítés inkább az áruszállítás kínai érdekeit szolgálja, nem érinti ugyanis például Kecskemétet és Szegedet.
Ennek a szerződésnek a részleteit szintén titkosították – a magyar külügyminiszter szerint Peking kérésére. A hasonló szerb-kínai hitelszerződésből azonban kikövetkeztethetők egyes részletek.
A szuverenitásra kényes magyar állam a szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemondott arról a jogáról, hogy az esetleges vitákat választottbírósági eljárással rendezzék. Az ügylet ugyanis a kínai irányadó jog alapján született – írta a 444.