Az Európai Bizottság "migrációs nyomás alatt állónak" tekinti Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Ciprust, ami megnyitná az utat a menedékkérők más tagállamokba történő áthelyezése előtt. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia azonban nem hajlandó ehhez hozzájárulni.
Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Ciprust "migrációs nyomás alatt állónak" minősítette az Európai Bizottság a kedden nyilvánosságra hozott első éves menekültügyi és migrációs jelentésében. Ezekbe az országokba ugyanis tavaly "aránytalanul sok" migráns érkezett, köztük a tengerből kimentett személyek is.
Ezek az államok ezért 2026-ban részesülni fognak a többi uniós tagállam szolidaritásából, amely a menedékkérők területükön történő áthelyezésében vagy pénzügyi hozzájárulásban nyilvánulhat meg.
Ezzel az értékeléssel együtt a Bizottság javaslatot tett az EU 27 tagállamának egy éves szolidaritási alap létrehozására, egy olyan mechanizmusra, amely meghatározza az áthelyezendő menedékkérők teljes számát és azt az összeget, amelyet az egyes országoknak ki kell osztaniuk, vagy amelyet befizetéssel kell kompenzálniuk.
Az alapra vonatkozó javaslat nem nyilvános. Azt az uniós tagállamok fogják megvitatni, amelyek a tervek szerint az év végéig döntenek annak méretéről és az egyes országok szolidaritási részarányról.
Minden tagállamnak - a migrációs nyomás alatt állók kivételével - a lakossága és teljes GDP-je arányában kell hozzájárulnia, és három lehetőség közül választhatna a szolidaritási alapban felvázolt igények kielégítésére:
- bizonyos számú menedékkérő áttelepítése a saját területére,
- 20 ezer euró fizetése minden egyes személy után, akit nem telepítenek át, vagy
- operatív támogatás finanszírozása a migrációs nyomás alatt álló tagállamokban.
A végső döntést az uniós országok minősített többséggel történő szavazással hozzák meg, a szolidaritási alap minimális méretét pedig jogszabályban 30 000 áthelyezésben és 600 millió eurós pénzügyi hozzájárulásban határozzák meg.
A Bizottság jelentése 12 olyan államot is megnevez, ahol a "migrációs nyomás kockázata" fennáll: ezek Belgium, Bulgária, Németország, Észtország, Írország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Finnország.
Ezek az országok kötelesek szolidaritást vállalni a migrációs nyomás alatt állókkal, de helyzetüket a következő évben újraértékelik, hogy elkerüljék az aránytalan kötelezettségeket.
Az országok egy harmadik csoportját a "jelentős migrációs helyzettel küzdő" országok közé sorolták: Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország. Ezeknek továbbra is szolidaritást kell nyújtaniuk, de kérhetik a kvótájuk alóli mentességet, amelyet a Bizottságnak kell igazolnia, és a többi tagállamnak jóvá kell hagynia.
A jelentés és a szolidaritási alap képezi az alapját a migrációs és menekültügyi paktumban, a migrációs politika 2024-ben elfogadott nagyszabású reformjában előirányzott "kötelező szolidaritási" rendszer kidolgozásának.
Néhány uniós tagállam azonban továbbra is ellenzi a migrációs és menekültügyi paktumban előirányzott rendszert.
Orbán Viktor magyar, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnök már korábban kijelentette, hogy nem fogják alkalmazni az uniós szabályokat, mivel sem anyagilag, sem a más országokból érkező migránsok befogadásával nem kívánnak ehhez hozzájárulni.
- írta Tusk a Twitteren nem sokkal a jelentés bemutatása után. Budapest és Varsó még csak be sem mutatta a Bizottságnak a paktum végrehajtási tervét - ismerte el Magnus Brunner belügyi uniós biztos egy sajtótájékoztatón.
A szolidaritási mechanizmushoz való hozzájárulás elmulasztása "az uniós jog szerinti kötelezettségek megszegését jelentené" - mondta az Euronewsnak egy magas rangú uniós tisztviselő.
Ez a rendelet 2026 júniusi hatálybalépésekor kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után a hozzájárulásra nem hajlandó országokkal szemben. Az EU új migrációs szabályainak első értékelésére uniós források szerint jövő júliusban kerül sor.
Az egyetlen jogi lehetőség a szolidaritási hányad elkerülésére a mentesség kérelmezése, amit csak a "jelentős migrációs helyzettel küzdőnek" minősülő országok tehetnek meg: Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország.
Ha a mentességet a Bizottság és a többi tagállam elfogadja, akkor az azt kérő ország a továbbiakban nem köteles menedékkérőket befogadni, és nem köteles pénzügyi hozzájárulással kompenzálni. Az adott ország részesedését nem osztják újra a többi tagállam között.
A Bizottság jelentése szerint a jelentéstételi időszakban (2024. július - 2025. június) javult az általános migrációs helyzet az EU-ban, az illegális határátlépések száma 35%-kal csökkent.
Ugyanakkor a Bizottság az EU előtt álló kihívások között tartja számon az illegális érkezőket, a migránsok EU-n belüli engedély nélküli mozgását, valamint a migráció fegyverként való használatát Oroszország és Berlarusz által.