Koen Lenaerts egy brüsszeli fórumon arra figyelmeztetett, hogy egyes országokban a korrupció és az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás "komoly fenyegetést" jelent az unió demokratikus alapjaira. A főbíró több, alig burkolt célzással bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának (ECJ) elnöke hétfő este egy brüsszeli szimpóziumon tartott beszédében többször is utalt a közelmúltbeli, Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági vitákra, bár többnyire kerülte azok közvetlen megnevezését - számol be az Euractiv. A közönség soraiban ott ült Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Michael McGrath igazságügyi biztos is.
A főbíró kiemelte, hogy az uniós forrásokat úgy kell felhasználni, "hogy azok ne szolgáljanak egy uralkodó vagy egy kormánypárt körüli oligarchia meggazdagítására". Ezzel félreérthetetlenül Orbánra célzott, aki kritikusai szerint Magyarországot nyíltan korrupt, klientúraalapú állammá alakította.
A bíró megjegyzései Orbán számára kritikus pillanatban érkeztek - állapítja meg a brüsszeli lap. Jövő tavasszal Magyarországon parlamenti választásokra kerül sor, miközben a költségvetési nyomás tovább fokozódott az EU döntése miatt, amely korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott egyes támogatásokat.
Az európai bíróság elnökeként a belga Lenaerts általában kerüli a politikai kommentárokat. De beszéde az Euractiv szerint messze túllépett a száraz jogi elemzésen.
Miközben figyelmeztetett, hogy "hivatala miatt nem lehet konkrétabb", olyan helyzetet írt le, amely nagyon emlékeztetett Magyarországra, ahol "a közbeszerzéseket szisztematikusan megtagadják a külföldi vállalkozásoktól, előnyben részesítve a vezető vagy a kormánypárt, a vezető párt körüli vállalkozásokat".
2021-ben a Bizottság "szisztematikus csalással" gyanúsította meg Budapestet az EU pandémiás helyreállítási alapjához kapcsolódó közbeszerzésekkel kapcsolatban. Magyarországot a rendszerszintű korrupciós kockázatok és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt különböző uniós szankciók sújtják. A 28 milliárd eurós forrás nagy részével nem rendelkezhet.
Szeptember végén az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a korábban befagyasztott kohéziós alapokból 545 millió eurót átcsoportosítsanak Magyarország számára, de a kifizetések többségét továbbra is a korábban meghatározott jogállamisági feltételekhez kötik.
Lenaerts a brüsszeli fórumon azt is felvetette, hogy az Európai Ügyészségben – az EU-támogatásokkal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgáló és üldöző uniós szervben – való részvétel legyen kötelező minden olyan ország számára, amely uniós támogatásban részesül.
Leírta, hogy egyes tagállamokban az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) – az EU pénzeszközeinek visszaéléseinek felderítésével megbízott uniós ügynökség – nyomozásai "a kukában végzik", és sajnálkozva megjegyezte, hogy "az egész rendszer zárt".
Magyarország például megtagadta az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, annak ellenére, hogy hivatalosan nem lépett ki az EU igazságügyi együttműködéséből – így az OLAF a magyar ügyészségektől függ, amelyek a kritikusok szerint ritkán járnak el a megállapításaik alapján.