Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

State of the Union

State of the Union
Szerzői jogok
REUTERS
Betűméret Aa Aa

Köszöntöm Önöket, a State of the Union adását látják Brüsszelből, Stefan Grobe vagyok.

Az európai választók véget értek, a szavazók döntöttek. A részvételi arány az elmúlt évtizedek egyik legmagasabbja volt. Ami tehát tény, hogy többen adták le szavazatukat, mint az Eurovíziós dalversenyre. Nem kérdés, a mai témánk természetesen a választás.

Először: A nacionalista erők előrejelzett erősödése nem történt meg. Vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy az lényegesen átrajzolná az Európai Parlament erőviszonyait.

Másodszor: A centrum gyengült kissé, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztetné a pozícióikat, vagyis, hogy megkerülhetőek lennének.

Ugyanakkor és ez is lényeges, ha hatalmon akarnak maradni, akkor tárgyalniuk kell a liberálisokkal és/vagy a zöldekkel.

A választások után két nappal az uniós vezetők meg is kezdték a tárgyalásokat az új parlament összetételéről, vezetéséről, a jövőről.

Ami leginkább egy hatalmas lóvásárra hasonlított.

Amire biztosan számítani lehet, hogy hatalmas harc lesz a Tanács és a Parlament között arról, hogy ki legyen a Bizottság elnöke.

Ugyanakkor az alapszerződések kompromisszumra kényszeríti a politikusokat.

A kérdés továbbra is az, hogy a csúcsjelölti rendszer jó -e, alkalmazható-e vagy csak a jól csengő német neve marad majd meg az utókornak.

De nézzük miről is van szó?

Az EP választásokat Ausztriában egy szaftos botrány színezte, amit ma már csak Ibiza-gatenek neveznek.

A napvilágot látott videó szerint az osztrák szélsőjobb vezére a csodálatos spanyolországi szigeten megpróbálta kijátszani az országot az oroszoknak.

Az úriember időközben az osztrák kormány tagja és Sebastian Kurz kormányfő helyettese lett.

A titokban készített videó aztán nem csak a bécsi koalíció összeomlásához, hanem az Kurz kormány bukása vezetett.

A most 32 éves Kurz azt reméli, hogy visszatérhet és kap még szerepet az osztrák politikában.

És most nézzük mi várható a jövő héten.

Hétfőn Donald Trump megkezdi három napos látogatását Nagy-Britanniában.

Várhatóan találkozik majd a királyi család tagjaival és hatalmas tüntetésekre is számíthat, Londonban ugyanis sokan nem szeretik.

Aztán szerdán parlamenti választások lesznek Dániában.

Nagy kérdés, hogy a kormányfő Lars Lokke Rasmussen meg tudja-e őrizni azt a kis többséget, amivel eddig kormányzott.

Csütörtökön lesz a szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulója.

A francia elnök meghívta az eseményre az európai és észak-amerikai politika vezetőit.

Ennyit mára, Stefan Grobe vagyok, kövessenek a Twitteren, köszönöm a figyelmüket.

De még mielőtt elmennének had idézzem meg Angela Merkel német kancellárt, aki meleg szavakkal beszélt Donald Trumpról amikor a Harvard díszdoktorává avatták.

Ahogy mondta, fontos, hogy lebontsuk a falakat, azokat amelyek az emberek fejében vannak, a tudatlanság és a szűklátókörűség falait. Jó lenne látni, ahogy leomlanak ezek a falak.