rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

State of the Union

euronews_icons_loading
State of the Union
Szerzői jogok  REUTERS
Betűméret Aa Aa

Köszöntöm Önöket, a State of the Union adását látják Brüsszelből, Stefan Grobe vagyok.

Az európai választók véget értek, a szavazók döntöttek. A részvételi arány az elmúlt évtizedek egyik legmagasabbja volt. Ami tehát tény, hogy többen adták le szavazatukat, mint az Eurovíziós dalversenyre. Nem kérdés, a mai témánk természetesen a választás.

Először: A nacionalista erők előrejelzett erősödése nem történt meg. Vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy az lényegesen átrajzolná az Európai Parlament erőviszonyait.

Másodszor: A centrum gyengült kissé, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztetné a pozícióikat, vagyis, hogy megkerülhetőek lennének.

Ugyanakkor és ez is lényeges, ha hatalmon akarnak maradni, akkor tárgyalniuk kell a liberálisokkal és/vagy a zöldekkel.

A választások után két nappal az uniós vezetők meg is kezdték a tárgyalásokat az új parlament összetételéről, vezetéséről, a jövőről.

Ami leginkább egy hatalmas lóvásárra hasonlított.

Amire biztosan számítani lehet, hogy hatalmas harc lesz a Tanács és a Parlament között arról, hogy ki legyen a Bizottság elnöke.

Ugyanakkor az alapszerződések kompromisszumra kényszeríti a politikusokat.

A kérdés továbbra is az, hogy a csúcsjelölti rendszer jó -e, alkalmazható-e vagy csak a jól csengő német neve marad majd meg az utókornak.

De nézzük miről is van szó?

Az EP választásokat Ausztriában egy szaftos botrány színezte, amit ma már csak Ibiza-gatenek neveznek.

A napvilágot látott videó szerint az osztrák szélsőjobb vezére a csodálatos spanyolországi szigeten megpróbálta kijátszani az országot az oroszoknak.

Az úriember időközben az osztrák kormány tagja és Sebastian Kurz kormányfő helyettese lett.

A titokban készített videó aztán nem csak a bécsi koalíció összeomlásához, hanem az Kurz kormány bukása vezetett.

A most 32 éves Kurz azt reméli, hogy visszatérhet és kap még szerepet az osztrák politikában.

És most nézzük mi várható a jövő héten.

Hétfőn Donald Trump megkezdi három napos látogatását Nagy-Britanniában.

Várhatóan találkozik majd a királyi család tagjaival és hatalmas tüntetésekre is számíthat, Londonban ugyanis sokan nem szeretik.

Aztán szerdán parlamenti választások lesznek Dániában.

Nagy kérdés, hogy a kormányfő Lars Lokke Rasmussen meg tudja-e őrizni azt a kis többséget, amivel eddig kormányzott.

Csütörtökön lesz a szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulója.

A francia elnök meghívta az eseményre az európai és észak-amerikai politika vezetőit.

Ennyit mára, Stefan Grobe vagyok, kövessenek a Twitteren, köszönöm a figyelmüket.

De még mielőtt elmennének had idézzem meg Angela Merkel német kancellárt, aki meleg szavakkal beszélt Donald Trumpról amikor a Harvard díszdoktorává avatták.

Ahogy mondta, fontos, hogy lebontsuk a falakat, azokat amelyek az emberek fejében vannak, a tudatlanság és a szűklátókörűség falait. Jó lenne látni, ahogy leomlanak ezek a falak.