Az izraeli hadsereg a jelenlegi háború legnagyobb összehangolt támadásának titulálta, hogy 10 percen belül több mint száz, a Hezbollah terrorszervezethez köthető célpontra csaptak le Bejrútban, Dél-Libanonban és a Bekaa-völgy keleti részén.
"Irán lezárta a Hormuzi-szorost, válaszul Izrael Libanon elleni támadásaira" – jelentette szerdán a teheráni állami média. Izrael az Irán által vaskosan támogatott Hezbollah állásait támadta Libanonban.
Történt mindez alig fél nappal azt követően, hogy Teherán és Washington kéthetes tűzszünetet jelentett be, melynek célja a február 28-án kezdődő iráni háború lezárása.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kötelékéhez tartozó Fars hírügynökség közölte, hogy szerdán ugyan két olajszállító tanker haladt át iráni engedéllyel a Hormuzi-szoroson, de mostanra ismét leállították a hajóforgalmat. A tűzszüneti megállapodás egyik legfőbb pontja éppen az volt, hogy Irán engedélyezi a hajózást a tengerszorosban, enyhítve ezzel a globális kőolaj- és földgázválságot.
Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyaránt azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodás nem terjed ki Libanonra, de ezt az állítást a tűzszünetet közvetítő Pakisztán tagadta.
A libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy legalább 112 ember meghalt és 837 megsebesült az Izrael által indított szerdai légicsapásokban.
Közleményében az izraeli hadsereg (IDF) azt írta, hogy ez volt a jelenlegi háború legnagyobb összehangolt támadása, ugyanis 10 percen belül több mint száz Hezbollah állásra csaptak le. Hozzátették, hogy rakétaindító állásokat, parancsnoki központokat és hírszerzési infrastruktúrát vettek célba, és azzal vádolták a terrorszervezetet, hogy civileket használnak élő emberi pajzsként. "A libanoni államnak ezt meg kell akadályoznia, miként azt is, hogy a Hezbollah polgári területeken húzza meg magát" – hangsúlyozta közleményében az IDF:
A zsidó állam az Izrael és a Hezbollah közötti háború március 2-i kitörése óta elvétve lőtte Bejrút központját, de rendszeresen mért csapásokat Libanon déli és keleti részére, valamint a főváros déli külvárosaira. Az újabb csapáshullám előtt a Hezbollah egyik tisztviselője az Associated Press hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a Hezbollah megadja az esélyét a libanoni tűzszünetnek, de hozzátette, hogy szerinte az izraeliek azt nem fogják betartani.
Nem akartak észak felé lőni
Izrael Irán február 28-ai megtámadását követően közölte, hogy nem fogják lőni Libanont, amennyiben Libanon felől sem támadják Izraelt, de a Hezbollah két nappal később rakétákat lőtt a zsidó államra, mire Izrael elkezdte lőni a terrorszervezet állásait. Az Irán által támogatott szervezet azt mondta, hogy megtorlásul lőttek ki rakétákat Izraelre, ugyanis az iráni háború első napján a támadó felek megölték Ali Hámenei iráni ajatollahot.
A libanoni kormány felszólította a Hezbollahot, hogy ne lőjék Izraelt, és hogy adják át a fegyvereiket, sőt egyenesen a szervezet betiltásával fenyegetőzött. A kormánynak ezzel nehéz dolga lenne, ugyanis a bejrúti parlamentben a Hezbollah számos képviselője ül, és jó pár szimpatizánsa is van a sorok között.
Balos EP-képviselő az Euronewsnak: Izrael etnikai tisztogatást hajtott végre Libanonban
Marc Botenga, a Baloldal az Európai Parlamentben frakció belga EP-képviselője szerdán az Euronewsnak adott interjújában üdvözölte az Egyesült Államok és Irán között létrejött kéthetes tűzszünetet, de élesen bírálta az Európai Uniónak a közel-keleti válságra adott válaszát, szerinte az ugyanis "szörnyű" volt.
Botenga azt mondta, hogy "az EU-nak el kellett volna ítélnie a háborút, el kellett volna ítélnie a háborús bűnöket, és el kellett volna ítélnie Trump népirtó retorikáját" - mondta Botenga, hozzátéve, hogy az EU-ban "arról beszéltek, hogy Irán megtámadja a szomszédait, nem pedig arról, hogy Irán az áldozat, így ezt összekevertük." A zsidó állam libanoni támadásairól Botenga azt mondta, hogy szerinte Izrael "etnikai tisztogatást hajtott végre Libanon déli részén."