Az európai választók véget értek, a szavazók döntöttek. A részvételi arány az elmúlt évtizedek egyik legmagasabbja volt. Ami tehát tény, hogy többen adták le szavazatukat, mint az Eurovíziós dalversenyre.
Köszöntöm Önöket, a State of the Union adását látják Brüsszelből, Stefan Grobe vagyok.
Az európai választók véget értek, a szavazók döntöttek. A részvételi arány az elmúlt évtizedek egyik legmagasabbja volt. Ami tehát tény, hogy többen adták le szavazatukat, mint az Eurovíziós dalversenyre. Nem kérdés, a mai témánk természetesen a választás.
Először: A nacionalista erők előrejelzett erősödése nem történt meg. Vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy az lényegesen átrajzolná az Európai Parlament erőviszonyait.
Másodszor: A centrum gyengült kissé, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztetné a pozícióikat, vagyis, hogy megkerülhetőek lennének.
Ugyanakkor és ez is lényeges, ha hatalmon akarnak maradni, akkor tárgyalniuk kell a liberálisokkal és/vagy a zöldekkel.
A választások után két nappal az uniós vezetők meg is kezdték a tárgyalásokat az új parlament összetételéről, vezetéséről, a jövőről.
Ami leginkább egy hatalmas lóvásárra hasonlított.
Amire biztosan számítani lehet, hogy hatalmas harc lesz a Tanács és a Parlament között arról, hogy ki legyen a Bizottság elnöke.
Ugyanakkor az alapszerződések kompromisszumra kényszeríti a politikusokat.
A kérdés továbbra is az, hogy a csúcsjelölti rendszer jó -e, alkalmazható-e vagy csak a jól csengő német neve marad majd meg az utókornak.
De nézzük miről is van szó?
Az EP választásokat Ausztriában egy szaftos botrány színezte, amit ma már csak Ibiza-gatenek neveznek.
A napvilágot látott videó szerint az osztrák szélsőjobb vezére a csodálatos spanyolországi szigeten megpróbálta kijátszani az országot az oroszoknak.
Az úriember időközben az osztrák kormány tagja és Sebastian Kurz kormányfő helyettese lett.
A titokban készített videó aztán nem csak a bécsi koalíció összeomlásához, hanem az Kurz kormány bukása vezetett.
A most 32 éves Kurz azt reméli, hogy visszatérhet és kap még szerepet az osztrák politikában.
És most nézzük mi várható a jövő héten.
Hétfőn Donald Trump megkezdi három napos látogatását Nagy-Britanniában.
Várhatóan találkozik majd a királyi család tagjaival és hatalmas tüntetésekre is számíthat, Londonban ugyanis sokan nem szeretik.
Aztán szerdán parlamenti választások lesznek Dániában.
Nagy kérdés, hogy a kormányfő Lars Lokke Rasmussen meg tudja-e őrizni azt a kis többséget, amivel eddig kormányzott.
Csütörtökön lesz a szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulója.
A francia elnök meghívta az eseményre az európai és észak-amerikai politika vezetőit.
Ennyit mára, Stefan Grobe vagyok, kövessenek a Twitteren, köszönöm a figyelmüket.
De még mielőtt elmennének had idézzem meg Angela Merkel német kancellárt, aki meleg szavakkal beszélt Donald Trumpról amikor a Harvard díszdoktorává avatták.
Ahogy mondta, fontos, hogy lebontsuk a falakat, azokat amelyek az emberek fejében vannak, a tudatlanság és a szűklátókörűség falait. Jó lenne látni, ahogy leomlanak ezek a falak.