Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Svájci kutatók robotkutyát tesztelnek a Hold- és Mars-kutatás felgyorsítására

Lábas robot analóg teszteket végez a Bázeli Egyetem Marslaborjában.
Lábas robot analóg teszteket végez a Bázeli Egyetem Marslaborjában. Szerzői jogok  Credit: Dr. Tomaso Bontognali
Szerzői jogok Credit: Dr. Tomaso Bontognali
Írta: Theo Farrant
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Kutyaszerű robot a teszteken háromszor gyorsabban teljesít küldetéseket, mint emberi irányítású alternatívák.

Svájci kutatók egy félautonóm robotot tesztelnek, amely folyamatos emberi irányítás nélkül kutathatná a Marsot, felgyorsítva az ásványok, a víz és akár az ősi élet nyomai más világokonvagy exobolygókon utáni kutatást.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A négylábú, ANYmal nevű robot inkább hasonlít egy robotkutyára, mint egy hagyományos marsjáróra. Testére egy robotkar van erősítve, amely egy mikroszkopikus képalkotó eszközt és egy Raman-spektrométert hordoz – ez utóbbi olyan szkenner, amely képes leolvasni és azonosítani egy kőzet kémiai ujjlenyomatát.

A Bázeli Egyetem kutatói ANYmalt a „Marslabor” nevű létesítményükben teszik próbára. Ez egy olyan szimulációs labor, amely a Mars poros, sziklás felszínét és a Hold felszínét hivatott utánzó környezetet biztosít.

Balra: a robot önálló méréseket végez egy kőzeten a MICRO és a Raman műszerekkel. Jobbra: a mikroszkópos képalkotó (MICRO) által készített képek példái.
Balra: a robot önálló méréseket végez egy kőzeten a MICRO és a Raman műszerekkel. Jobbra: a mikroszkópos képalkotó (MICRO) által készített képek példái. Credit: Dr Gabriela Ligeza.

ANYmal feladata egyszerű volt: önállóan tájékozódni, azonosítani a tudományos szempontból érdekes kőzeteket, elemezni azokat, majd továbbítani az eredményeket – mindezt emberi beavatkozás nélkül.

A nemrég a Frontiers in Space Technologies (forrás: angol) folyóiratban közzétett tesztek során a robot egymás után több kőzetet is elemzett, észlelve a gipszet (egy puha szulfátásványt), karbonátokat, bazaltokat, valamint holdi analóg anyagokat, például dunitot és anortozitot.

ANYmal a küldetéseket teljesen autonóm módon, mindössze 12–23 perc alatt hajtotta végre. Ugyanez a feladat egy emberi kezelőnek 41 percig tartott. Ugyanakkor a humán felügyelet némileg részletesebb és kissé pontosabb eredményeket hozott.

A jelenlegi marsjárók szinte folyamatos földi felügyelet mellett működnek, és naponta csak néhány száz métert tesznek meg. Egy olyan robot bevetése, amely saját tudományos döntéseket hoz, drámaian felgyorsíthatná a felfedezés ütemét.

A tanulmány azt is megerősíti, hogy a lábakon járó robotok, amelyek át tudnak lépni az akadályokon és alkalmazkodnak a változó terepviszonyokhoz, elérhetnek olyan, tudományosan értékes területeket, ahová a kerekes járművek nem juthatnak el.

Összességében a kutatás egy olyan jövő felé mutat, ahol az ANYmalhoz hasonló robotok nem pusztán távolról irányított eszközök, hanem aktív tudományos szereplők, amelyek önállóan keresik a bioszignatúrákat, vagyis azokat a kémiai nyomokat, amelyek egykor volt életre utalhatnak távoli bolygókon.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Digitális detox: offline klubok Hollandiában képernyőmentes ismerkedést kínálnak

Miért túl veszélyes nyilvános kiadásra az Anthropic legerősebb MI-modellje, a Mythos Preview?

Svájci kutatók robotkutyát tesztelnek a Hold- és Mars-kutatás felgyorsítására