A magyar és az orosz külügyminiszter újabb telefeonbeszélgetéseit hozta nyilvánosságra egy oknyomozó újságírókból csoport. Ezekből kiderül, hogyan egyeztetett Szijjártó Péter Szergej Lavrovval Orbán Viktor moszkvai útja előtt, és milyen segítséget ígért orosz kollégájának a magyar külügyminiszter.
Újabb, Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetéseket közölt egy oknyomozó újságírókból álló konzorcium (Vsquare, FrontStory, Delfi Estonia, The Insider és a Jan Kuciak Nyomozó Központ) több felületen is – amelyeket a Telex és a 444 szemlézett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A felvételek leiratából egyebek mellett kiderült, hogy Szijjártó felajánlotta orosz kollégájának, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül európai uniós dokumentumokat juttat el hozzá, és arra is fény derült, hogy miről beszélgettek Orbán Viktor 2024 júliusi, moszkvai látogatása előtt. Egy másik felvételen pedig az hallható, hogyan faggatta az orosz külügyminisztert Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozójáról.
A cikk szerint számos telefonbeszélgetésük során Szijjártó rengeteg bizalmas információt biztosított Lavrovnak arról, hogy az elvileg egységes nyugati koalíció hogyan készül fokozni a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében – azaz, a magyar külügyminiszter Európa számára stratégiai kérdésekben az oroszok érdekében cselekedett.
Korábban kiszivárgott információk és hangfelvételek szerint Szijjártó az elmúlt években rendszeresen tájékoztatta az orosz külügyminisztert az uniós folyamatokról. Az egyik hangfelvétel arról szól, hogy Szijjártó erőfeszítéseket tett azért, hogy egyes szankcionált orosz személyek és szervezetek lekerüljenek az uniós szankciós listáról, és ennek érdekében Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel is szorosan együttműködött.
“Néha a jóindulatú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás”
2023. december 14-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésén az EU vezetői azért gyűltek össze, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, de ellenállásba ütköztek Magyarország részéről. Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a döntést, és az ügyet nyomásgyakorlásra használta a Brüsszellel folyó vitában, amely a jogállamisági eljárás miatt befagyasztott 22 milliárd euróról szólt.
Magyarország zsarolása akkor nem vált be. Ez volt az a történet, amikor Orbánt kiküldték kávézni, hogy addig az unió többi tagállama elfogadhassa a döntést Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról. Szijjártó – aki szokás szerint elkísérte Orbánt - viszont bent maradt a teremben, hogy tanúja legyen a tárgyalásoknak, és szinte valós időben, lépésről lépésre tájékoztta Kremlt a cikk állítása szerint.
„Péter, hogy vagy? Én jól vagyok” – üdvözölte Lavrov Szijjártót, aki elmagyarázta, hogyan haladnak a tárgyalások, és mit tartalmaz a magyarok terve az üléssel kapcsolatban. Lavrovnak határozottan tetszett, amit hallott.
„Rendben, jó, igen, igen, kiváló” – mondta. “Néha a jóindulatú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás” - tette hozzá Lavrov.
A cikk állítása szerint Szijjártó nemcsak ekkor, hanem általában az uniós tárgyalások szüneteiben alig várta, hogy kapcsolatba léphessen Lavrovval, hogy a tanácsát vagy az engedélyét kérje olyan lépések megtételéhez, amelyek hátrányosak voltak az EU és Ukrajna számára.
Orbán kijevi, majd moszkvai útja
2024. július 2-án Orbán Viktor Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon. A teljes körű orosz invázió kezdete óta először tette ezt meg.
Az oknyomozás eredménye szerint ezen a napon Szijjártó ismért hívta Lavrovot, hogy tájékoztassa őt az Orbán-Zelenszkij találkozóról. A hívás időzítése fontos, mivel egy héttel a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt történt, ahol az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás szerepelt a kiemelt napirendi pontok között. Szijjártó azt akarta megtudni Lavrovtól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadná-e Orbánt a NATO-csúcstalálkozó előtt „bárhol Oroszországban”, mivel „a miniszterelnök teljesen rugalmas a helyszín tekintetében”. Szijjártó szerint Orbán el akarta magyarázni Putyinnak a „kijevi találkozó következményeit”.
Lavrov erre azt kérdezte, Orbán milyen minőségében akar Putyinnal tárgyalni: mint magyar miniszterelnök, vagy mint az „Európai Unió elnöke”, ugyanis ekkor éppen Magyarország látta el az Európai Unió soros elnöki tisztét. Orbán ezt a helyzetet arra használt fel, hogy elindítsa az általa „békemissziónak” nevezett kezdeményezést, amely során Kijevbe, Moszkvába, Washingtonba és Pekingbe is elutazott tárgyalni.
“A kettőt nem lehet különválasztani, de szerintem növeli a jelentőségét, hogy ő az EU elnöke” - felelte Szijjártó Lavrovnak.
A találkozóra végül 2024. július 5-én került sor a Kremlben, ahol Putyin rögtön azzal indított, hogy Orbánt az EU képviselőjeként mutatta be.
A cikk szerint a magyar kormány mindent megtett azért, hogy az EU-s és NATO-s szövetségesek előtt titokban tartsák az Orbán–Putyin-találkozó tervét, mert tartottak a nyugati országok ellenállásától. Amikor a találkozó híre kiszivárgott, az EU képviselői előre hangsúlyozták, hogy Orbán csak Magyarországot képviseli, nem pedig az egész blokkot.
A kiszivárgott információk szerint a találkozó előtti telefonbeszélgetésük során Lavrovnak is volt egy kérése Szijjártóhoz.
SZL - Nézze, magam is szerettem volna felhívni önt, hogy érdeklődjek az Európai Unióval kötött kompromisszumról, amely az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szól. Ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy ebben döntő szerepet játszott a nemzeti kisebbségek nyelvének kérdése.
SZP - Így van. Valóban így történt.
SZL - Próbáljuk megszerezni a pontos dokumentumot, de…
SZP - Elküldöm önnek. Nem probléma.….
SZL - Oké, Péter, ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte.
SZP - Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemnek, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnökének, és akkor az ön rendelkezésére áll majd.
Nem derült ki egyértelműen, hogy Lavrov pontosan milyen dokumentumot is akart Szijjártótól. Egy magas rangú uniós tisztviselő „99 százalékos bizonyossággal” állította, hogy a dokumentum, amelyet Szijjártó elküldeni ígért Lavrovnak, egy tárgyalási keret volt, amely addigra már nyilvánosan is elérhető volt az unió felületein.
„Egyáltalán nem értem, Lavrov miért játszotta ezt a játékot vele. Ez egy nyilvános dokumentum” – mondta.
Egy nyugati hírszerzési vezető szerint lehetséges, hogy Lavrov egyszerűen csak tesztelte, meddig hajlandó elmenni Szijjártó, hogy információkat szolgáltasson Oroszországnak.
„Ez szinte olyan, mint egy lojalitási teszt, amellyel megítélik, hogy egy informátor hajlandó-e követni a parancsokat vagy teljesíteni a feladatokat” – mondta a tisztviselő az oknyomozóknak.
Egy másik, 2024. június 17-én felvett beszélgetésben Szijjártó azt mondta Lavrovnak,„Tudod, Szergej, mindig a rendelkezésedre állok", miután az ukrajnai nemzetiségek helyzetéről beszélgettek.
Szijjártó durva titkosszolgálati beavatkozásnak nevezte a hangfelvételek megjelentetését
Szijjártó Péter „szokatlanul durva és nyílt titkosszolgálati beavatkozás”-nak nevezte azt, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg a közte és az orosz külügyminiszter közt lezajlott telefonbeszélgetésekből.
A magyar külügyminiszter a Facebook-on azt írta, hogy a „leleplezésből” négy dolog derül ki, nevezetesen az, hogy Magyarország határozottan kiáll a béke mellett, leghatározottabban kiáll a kárpátaljai magyarokért, harcol az olcsó orosz olajért és gázért, illetve hogy „nagyon veszélyesnek és kész tragédiának” tartják Brüsszel politikáját.