Az egyezségek tartóssága viszont kérdéses, és az sem világos, hogy csak egy-egy hajóra vonatkoznak, vagy minden, az adott ország zászlaja alatt hajózó tankerre.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy „egyetlen éjszaka alatt” lerombolja Iránt, amennyiben kedden nem nyitják meg a Hormuzi-szorost, Irán viszont korábban többször is elmondta, hogy a globális olaj- és gázkereskedelem kulcsfontosságú útvonalának számító tengerszoros a baráti országok előtt nyitva áll, csak az ellenségei és azok szövetségesei előtt nem.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az utóbbi hetekben több ország is megállapodást kötött Teheránnal arról, hogy hajóik átkelhessenek a szoroson, legutóbb a Fülöp-szigetek igyekezett megegyezni Teheránnal, mivel gazdasága nagy mértékben függ az Arab-öböl régiójából származó energiahordozóktól.
Az iráni háború február 28-án kezdődött, Irán pedig szinte azonnal blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, sőt azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a szorosban lévő vagy azon átkelő hajókat. A blokád miatt az olajárak megugrottak, a Brent olaj például hordónként 70 dollár környéki áron mozgott a háború előtt, azóta pedig egyes napokon akár 110 dollár fölé is ugrott.
Múlt héten Trump azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége az Arab-öbölben termelt olajra, és sürgette a régió energiájától függő országokat, hogy küldjenek hadihajókat a szorosba, és vállaljanak vezető szerepet a szállítmányok újraindításának biztosításában. Erre a NATO-tagállamok nemmel válaszoltak, és leszögezték, hogy ezt a háborút az Egyesült Államok Izraellel karöltve indította Irán ellen, és nem akarják kivenni a részüket belőle.
Túl a NATO-n és az Európai Unión
Az elmúlt hetekben számos ázsiai ország, köztük Pakisztán, India és a Fülöp-szigetek is megállapodást kötött Teheránnal, hogy egyes hajóik biztonságosan áthaladhassanak a szoroson, sőt Kína is elismerte, hogy az ő hajóik is átmentek rajta. "Az viszont kérdéses, hogy ezek a megállapodások mennyire tartósak, és azt még mindig nem tudni, hogy ezek az egyezségek csak bizonyos hajókra, vagy egy adott ország lobogója alatt hajózó összes hajóra vonatkoznak-e" – mondta Dimitris Maniatis, a Marisks hajózási tanácsadó cég munkatársa a BBC-nek, amihez Roc Shi, a Sydney-i Műszaki Egyetem munkatársa hozzátette, hogy "az Öböl-menti energiára szoruló országok felismerték, hogy együtt kell működniük Iránnal, már amennyiben újra akarják indítani a szállításokat."
Theresa Lazaro fülöp-szigeteki külügyminiszter azt mondta, hogy Iránnal múlt csütörtökön paktáltak le telefonon „egy nagyon produktív telefonbeszélgetést követően". A Fülöp-szigetek olajszükségletének 98 százalékát a Közel-Keletről importálja, és elsőként hirdetett nemzeti energiavészhelyzetet, miután az iráni háború kezdete után az országban a benzinárak több mint kétszeresére emelkedtek. Roger Fouquet, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Energiatudományi Intézetének munkatársa szerint továbbra sem világos Teherán azon kijelentése, hogy a Hormuzi-szoros minden ország számára nyitott, kivéve az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ugyanis a Fülöp-szigeteket gyakran az Egyesült Államok szövetségesének tekintik. „Úgy tűnik, hogy Irán különbséget tesz két ország szövetsége és a konfliktusban való aktív részvételük között” – summázza Fouquet.
Pakisztán március 28-án jelentette be, hogy megegyezett Iránnal, és hogy húsz hajójukat átengedik a Hormuzi-szoroson, sőt egyes indiai hajók is áthaladhattak. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter márciusban a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a tankerhajók áthaladása diplomáciai lépés volt.
Az iráni olaj legnagyobb vásárlója Kína, Peking pedig a múlt héten megerősítette, hogy néhány hajója átkelt a szoroson, de Iránt a közleményben nem említették, és további részleteket sem árultak el, nyilvános adatok viszont azt mutatják, hogy a háború ellenére az elmúlt hetekben több millió hordó, az Egyesült Államok által szankcionált iráni olajat szállítottak Kínába. Peking baráti diplomáciai kapcsolatot ápol Teheránnal, és Pakisztánnal együttműködve próbál tűzszünetet köttetni az Egyesült Államok és Irán között.
Márciusban Malajzia is közölte, hogy Teherán engedélyezte egyes tankhajóinak az áthaladását a szoroson, Anwar Ibrahim miniszterelnök pedig megköszönte Irán elnökének a hajók áthaladásának elősegítését. Malajzia olajimportjának nagyjából kétharmada a Perzsa-öbölből származik.
A fentebbi megállapodások más országokra gyakorolt hatásai továbbra sem tisztázottak, a fentebb is idézett Shi pedig azt mondja, hogy bár ezek a megállapodások „diplomáciai áttörést” jelentenek, de nem jelentik a probléma megoldását. A probléma megoldása ugyanis a háború vége lenne.