Miután az izraeli hírszerzés 2024 őszén csipogók felrobbantásával iktatott ki és sebesített meg terroristákat, a magyar külügyminiszter felajánlotta segítségét a terrorszervezetet támogató Iránnak, állítja egy kiszivárgott és hitelesített telefonos átiratra hivatkozva a Washington Post.
2024 szeptemberében legkevesebb kilenc ember meghalt és közel háromezren megsebesültek egy az izraeli hírszerzés, a Moszad által megvalósított akcióban: személyhívókat, más néven csipogókat robbantottak fel úgy, hogy azokba robbanóanyagot rejtettek. A távolból vezérelt művelet az Iráni Iszlám Köztársasággal együttműködő libanoni terrorszervezet, a Hezbollah tagjai ellen irányult, amellyel az akció idején háborúban állt Izrael.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ügyben eddig is volt magyar szál: a robbanóeszközökön egy tajvani márka neve szerepelt, amely jelezte, hogy a termékek gyártására és forgalmazására egy budapesti bejegyzésű vállalkozás, a BAC Consulting Kft. kapott licenszet. Az érintett vállalat vezetője korábban azt közölte, hogy a cég közvetítőként vett részt az ügyletben, a gyártás nem Magyarországon történt. A magyar kormány az akciót követően leszögezte, hogy a készülékek nem jártak Magyarországon.
A független sajtó az ügyben annyit tudott kideríteni, hogy a magyar vállalatnak elsősorban pénzügyi és szerződéses közvetítő szerepe lehetett, és egy országokon átívelő fedőcéghálózat részeként segíthetett elfedni a csipogók előállításának és értékesítésének mikéntjét.
A Washington Post egy kiszivárgott, és egy nyugati hírszerző-hálózat által hitelesített telefonos leirat alapján most azt állítja, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a 2024-es támadást követően biztosította Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert arról, hogy a magyar titkosszolgálatok minden, a vizsgálat során összegyűjtött és lényeges információt megosztanak az iráni kormányzattal. Ez, mint írják, újabb kérdéseket vet fel az Orbán-kormány Iránhoz, Oroszországhoz és Izraelhez fűződő viszonyáról.
Az Orbán Viktor mellett kampányoló amerikai kormányzat február végétől kezdve több mint egy hónapig támadta Iránt, mielőtt a felek ma hajnalban kéthetes fegyvernyugvásban állapodtak meg. Irán 1979 óta teokratikus berendezkedésű, az állam irányítását gyakorlatilag az iráni Legfelsőbb Vezető és az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) nevű paramilitáris szervezet végzi.
A csipogó-akcióról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Szijjártó szerint a terrorveszély elhárítása miatt beszélt az iráni külügyminiszterrel
Nem sokkal a Washington Post cikke után Szijjártó Péter videót tett közzé a közösségi médiában. A miniszter ebben azt állítja, hogy a szivárogtatással külföldi titkosszolgálatok próbáltak meg beavatkozni a magyar választási kampányba.
"Kiderült, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan hallgatták le a telefonhívásaimat és most ezeket nyilvánosságra is hozzák, nyilván azzal a céllal, hogy befolyásolják a magyar parlamenti választások eredményét" - mondta Szijjártó, majd azzal magyarázta meg az Aragcsival folytatott telefonbeszélgetést, hogy meg kellett cáfolni azokat az álhíreket, miszerint Magyarországnak köze volt a csipogórobbantáshoz:
"Nagyon közel voltunk ahhoz, hogy Magyarországot terrortámadások célpontjává tegyék, ezért kellett gyorsan tisztázni a helyzetet. Beszéltem is az iráni külügyminiszterrel, jeleztem neki, hogy Magyarországnak az égegyadta világon semmi köze nincs ehhez a robbanássorozathoz. Jeleztem, hogy a magyar szolgálatok készen állnak az erre vonatkozó konzultációkra az iráni szolgálatokkal. Sikerült tisztázni a helyzetet, így Magyarország nem lett terrorszervezetek és terrorista támadások központja. Ha ezt a tisztázást nem tettük volna meg, csak a Jóisten tudja, hogy milyen terrortámadások történhettek volna Magyarországon."