Milyen társadalmi alapokon nyugszik a Fidesz 16 éve tartó uralma Magyarországon? Milyen társadalmi mozgások okozták azt, hogy ez az uralom meginogni látszik? Friss kutatásuk alapján erről kérdeztük Kovách Imrét, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének professzorát.
Milyen társadalmi alapokon nyugszik a Fidesz és Orbán Viktor 16 éve tartó uralma Magyarországon? Milyen társadalmi mozgások okozták azt, hogy ez az uralom meginogni látszik most? Friss kutatásuk alapján erről kérdeztük Kovách Imrét, az MTA levelező tagját, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének professzorát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Euronews, Tanács Gábor: - Az önök korábbi kutatásaiból kiderült, hogy sikeresen integrálta a Fidesz és Orbán Viktor a magyar társadalom nagy részét, érdekeltté tette őket ennek a rendszernek a fenntartásában. Mely társadalmi csoportok voltak a legerősebb támaszai ennek a rendszernek?
Kovách Imre: - Annyiban módosítanám a kérdésben rejlő kijelentést, hogy a társadalom egy részét. Ha az mondjuk, hogy a nagy részét, az már a választásokra visszavezető fogalom, és ez bonyolultabb dolog annál, ahogy a kérdésre válaszolni tudok.
Egyrészt az a fontos, hogy a kormánypártoknak az elmondott, vagy felidézett 16 évben minden társadalmi rétegben voltak követői és hívei, és vannak követői és hívei. A kezdetektől 2015-ig, amikor nagyjából kiépült a rendszer, addig inkább csak társadalmi gondokat orvosolt Orbán Viktor kormánya, például segített a hitelválságba jutott családokon. 2015 és a Covid időszaka között egy gazdasági fellendülés volt Magyarországon, és ennek és a kormány intézkedéseinek következtében egy nagyarányú fogyasztásnövekedés, ami a társadalom egészére, még a nagyon legalul levőkre is hatása volt.
A COVID-időszak és az azt követő néhány év megint egy másik korszak, az Orbán-kormány által vezérelt NER korszaknak a történetében, hiszen folyamatosan gazdasági nehézségek sújtották a magyar társadalmat. Infláció, elszabaduló árak, különösen olyan területeken, ami mindenkit érint, és ennek megfelelően változik a társadalmi bázis is, de hát azért 2010 és 2025 között érvényes az, amit mondtam, hogy minden társadalmi rétegben van erős bázisa a kormánynak. '21 és '25 között viszont olyan társadalmi változások történnek, ami egy kicsit átírja ennek a kijelentésnek az érvényességét. Ráadásul ugye a korszak végére megjelenik egy olyan párt, ami egymagában ad azok számára reményt, akik változást akarnak különféle okok miatt.
- Most jött ki egy nagymintás kutatásuk a magyar társadalom rétegeinek a változásairól, '21 és '25 között. És ha jól értem, akkor ez egy elég nagy lecsúszást mutat viszonylag sok rétegben. Össze tudná foglalni, hogy mik a fő megállapításai ennek a kutatásnak?
- Egy négyosztatú társadalmi rétegződés modellben gondolkozva, megfogyatkozott a két felső réteg. A legfelsőbb réteg majdnem a felére csökkent, a felső-közép rétegek aránya is 24%-ról egy olyan 10%-os szűkülést szenved el. Ugye ezek a csoportok lehulltak, vagy leolvadtak az alatta levő társadalmi csoportokba. Ennek következtében az alsó-közép rétegek aránya egy icipicit növekedett, viszont a drámai növekedés a legalsó csoportban történik, ez a társadalom 31%-áról 42%-ra változott 2021 és 2025 között, amiről nyugodtan mondhatjuk, hogy drámai változás, hiszen közben rendszerváltozás, politikai változás nem történt.
A másik fontos folyamat, ami szintén regisztrálható, hogy a lecsúszás azt is eredményezte, hogy korábban hasonló társadalmi mutatókkal rendelkező csoportok széttöredeztek, vagy még jobban széttöredeztek. Ez nem 2021-ben kezdődött, hanem már korábban, de ez a fragmentációja a magyar társadalomnak sikeresen, vagy inkább szerencsétlenül megtörtént.
- Ebben a lecsúszásban azért nem minden csoport egy irányba mozgott, tehát ha jól értem a kutatás eredményeit, azért vannak társadalmi csoportok, amelyek tudtak fölfelé mozogni, vagy ebben az általános lefelé mozgásban a helyükön maradni.
- Vakság lenne azt nem észrevenni, hogy a 16 év alatt voltak dinamikusan fölfelé emelkedő társadalmi csoportok is, amit mi a mi kutatásunkban a polgárosodás mérhetővé tételével próbáltunk regisztrálni, és ezek szerint egy olyan 25 százaléka a magyar társadalomnak képes volt dinamikusan elindulni a polgárosodás irányába. Na most ebben a polgárosodó csoportban bizony bennünket is meghökkentett, hogy milyen nagy arányban kerültek be olyanok, akik saját magukat munkás foglalkozásúnak jelölték meg.
Másrészt biztos, hogy van egy jól kereső, magasan képzett, alsó középkorú, vagy koraközépkorú, 40-50 közötti átlagéletkorú látható csoport a magyar társadalomban, akik ha nem is a felemelkedést, de egy nagyon előnyös társadalmi pozíciót tudtak biztosítani a NER 16 éve alatt. Jellegzetesen az átlagjövedelmük magasabb, mint azok, akiket más okok miatt egy elképzelt társadalmi hierarchiában föléjük helyeztünk volna. Ők ezt ki is fejezték, mert nagymértékben válaszolták azt a klasszikus kérdésre, hogyha most hétvégén lennének a választások, kire szavaznának. Ez a csoport volt az az összes többi között, aki a legnagyobb arányban, ha jól emlékszem, 55-56 százalékban a kormánypártokat jelölte meg. Ez az irányultság megmaradt 2025-re is. Igaz, hogy az 55 százalékból 40 százalék lett, de ez még mindig sokkal magasabb, mint ahogy a lakosság - ha jól mérjük, vagy jól mérik mások is ezeket az arányokat - támogatja a kormánypártokat.
- De azt is tudjuk, hogy vannak olyan rétegek, képzettebb rétegek, akik meg még az átlagnál is jobban, vagy az átlaggal együtt jelentősen leszakadtak.
- Hiába volt a társadalom közepébe, vagy felsőközép rétegebe emelkedő egy vagy két csoport is, amiről az előbb beszéltünk. Egy ezzel ellenirányú, de ugyanabban az időszakban megtörténő folyamat következménye az az volt, hogy a magasabban iskolázottak, tehát érettségizettek, diplomások és ennek megfelelően olyan foglalkozásban dolgozók, akiknek elvileg egy kicsit hagyományosabban működő társadalomban a helyét inkább középre, vagy felsőközép osztályba várná a kutató, vagy a közvélemény is. Ezeknek a nagyon nagy százaléka lesüllyedt az alsó rétegekben. Ugye ez azt jelenti, hogy majdnem a fele ennek a társadalmi halmaznak közel deklasszálódást élt meg az elmúlt időszakokban. Éppen ezért nem véletlen, hogy közülük is elég sokan gondolják úgy, hogy a Tiszára szeretnének most szavazni.
- Ha alapvetőnek vesszük azt, hogy egyes társadalmi rétegek lesüllyedése, vagy anyagi helyzete - de a kapcsolati hálójuk is benne van ezekben a kutatásokban - ezek fontosak az ő szempontjukból, és ezek határozzák meg azt, hogy mennyire elégedettek a hatalmat gyakorló párttal, akkor az értékválasztás, mint az individualizmus, a családcentrikusság, vagy azok az értékek, amikről ilyenkor szoktunk beszélni, ezek mennyire meghatározóak és változnak-e?
- Nem túl sok különbség van a Tisza követői és a kormánypártok követői között, nevezetesen, hogy együtt létezik és nagyon fontos érték a saját autonómia és a lakókörzetnek az autonómiája, illetve a változás igénylése. A Tisza oldalán világos követelésekkel vagy vágyakkal, a másik oldalon ki nem mondott, és nem kormányváltási céllal, de biztos, hogy kormányzat, kormányzás, kormányzási módváltás vagy hatékonyabb kormányzási elképzelésekkel, akár az Orbán időszaknak a folytatását is elképzelve. Tehát a változás benne van egyetemesen a magyar emberek értékrendszerében, ugyanakkor a stabilitás és a biztonság utáni elemi igény is, mert hiszen érzik, vagy felismerik azt, amiről az előbbiekben beszéltem, hogy sokan vannak olyan helyzetben, hogy süllyedésként vagy a korábbi emelkedés megtöréseként élik meg az utóbbi éveket, éppen ezért a biztonság és a stabilitás számukra is nagyon fontos lenne.