Angola fővárosa számított a világ legköltségesebb városának. De már nem az. Az ország egyre vonzóbbá válik a befektetők számára. Beszélünk egyikükkel, és az IMF-fel is a piac és a reformok hatásáról.
HIRDETÉSA Business Angolában megnéztük, az ország hogyan szakad el az olajtermeléstől, ami az ország legnagyobb bevételi forrása. De mielőtt megvizsgálunk más szektorokat, szeretnénk megnézni, hogyan változott az ország befektetői légköre.
Két éve Luanda még a világ legdrágább városa a külföldiek számára. Már nem az, miután beszakadt az olajár, és a kormány lebegtetni kezdte a helyi valuta, a kwanza árfolyamát.
Ez volt az egyik oka annak, hogy a Webcor malomipari vállalat öt év alatt negyedmilliárd amerikai dollárt fektet be az országban. Mert a kormány egyszerűbbé tette a befektetést.
Svájci gépek szűrik és szitálják a gabonát, hogy kiszűrjék a gabonából a szemetet, és elválasszák a lisztet, a darát és a korpát.
A lisztet csomagolják és címkézik a minőségnek megfelelően, majd egész Angolába és külföldre szállítják. A malom 1200 tonna gabonát őröl naponta, ebből 250 tonna korpa lesz. Ha egyszerű a Webcornak, akkor miért van még mindig a Világbank befektetői listájának alján az ország? A cég vezetője szerint a Webcor jelenléte magáért beszél:
„A megélhetés költségei javultak, az üzleti környezet is fejlődött, és a szabályok segítenek. Tényleg szép jövőt látunk Angolában. Könnyebb vízumot szerezni, így egyszerűbb trénereket hozni az országba, akik át tudják adni a nálunk dolgozóknak.”
A Nemzetközi Valutaalap képviselője is bizakodó:
„Sok fontos reformot már meghoztak, például a magántulajdonról szóló törvényt, a versenytörvényt, és úgy látjuk, ezek a jó irányba mutatnak. Rendszeresen haza lehet utalni a részesedést, a külföldi dolgozók hazaküldhetik a fizetésüket. Nincs szükség helyi partnere. Ez vonzó a befektetőknek.”