rendkívüli hír

rendkívüli hír

Merre tovább, Ukrajna? Márciusban választás

Merre tovább, Ukrajna? Márciusban választás
@ Copyright :
Reuters
Betűméret Aa Aa

Március 31-én elnökválasztást tartanak Ukrajnában, az elsőt azóta, hogy Janukovics elnököt a Majdan demonstrálói távozásra kényszerítették 2014-ben. Az akkor az előrehozott választáson az elnöki székbe kerülő Porosenkó elnök és egyben ex-csokigyáros uralma nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Janukovics távozása után Oroszország elcsatolta a Krímet, és alig burkoltan támogatást nyújtott a Donbassz régió oroszbarát szakadárjainak, ez a konfliktus azóta sem oldódott meg. Porosenkó ilyen drámai körülmények között került az elnöki székbe: békét ígért, a Donbassz régió visszaszerzését, strukturális reformokat és szorosabb együttműködést Nyugat-Európával.

Mire ment Porosenkó öt év alatt?

Az elnök ezeket tartja a legfőbb érdemeinek:

  • miközben folyamatosan fegyveres harcok zajlottak az országban, megerősítette az ukrán hadsereget és megakadályozta, hogy a konfliktus más országrészekre is kiterjedjen.
  • ratifikálta az együttműködési megállapodást az Európai Unióval. A Majdan demonstrációit megalapozó felháborodást épp az váltotta ki, hogy Janukovics ettől hosszas tárgyalások után visszatáncolt.
  • Az Egyesült Királyság és Írország kivételével az ukránok rövid időre vízummentesen utazhatnak az EU országaiba. Az ukrán útlevél a Henley útlevél-index listáján a 41. helyig lépett előre.
  • Az ukrán ortodox egyház elszakadt az orosztól

Ország a pácban

Az új elnök - vagy Porosenko, ha újraválasztják - még mindig egy nagyon nehéz helyzetben lévő ország kormányrúdját veheti át.

  • A strukturális reformok megakadtak, az Európai Unió a kormányon belül sem látja az elkötelezettséget azok következetes végrehajtására. A korrupció elleni harc írott malaszt maradt. A reformokat a választók sem támogatják teljes mellszélességgel. Napirenden van az igaszságszolgáltatás és az egészségügy átalakítása, valamint egy földreform is. Különösen érzékeny kérdés az igazságszolgáltatás ügye. A Majdan alatt megölt emberek ügyében folytatott nyomozásokra az Amnesty International jelentése a "szégyenteljes" kifejezést használta.
  • Az Oroszország által támogatott szakadárokkal folytatott küzdelem súlyos terhet jelent a gazdaságnak. Az ukránok 64%-a szerint a legfontosabb dolog a béke lenne az ország számára. (A 2018-as közvéleménykutatás nem terjedt ki a Krímre és a Donbassz régióra.)
  • Az IMF azt kérte az ukránoktól, hogy szüntessék meg a lakossági gázfogyasztás állami dotációját. Bár az ukránok csak 2020 után fognak piaci árat fizetni a földgázért, de a rezsiköltség emelkedése már így is sokak számára kezelhetetlen terhet jelent.
  • A gazdaság ugyan növekszik, és az államcsődöt sikerült elkerülni, de a gazdasági környezet kevéssé vállalkozásbarát, a fontos szektorokat oligarchák uralják, a gazdasági hatalom a politikaival fonódott össze.

Színész-vállalkozó lesz az új elnök?

A legutolsó közvéleménykutatások szerint a legesélyesebb jelölt jelenleg egy Volodimir Zelenszkij nevű komikus, aki a szavazatok 25százalékára számíthat. Zelinszkij úgy tudja megszólítani a hagyományos politikai elitből kiábrándult szavazókat, hogy nincsenek igazán kiforrott politikai-gazdasági elképzelései. Jól jellemzi a helyzetet, hogy egy tapogatózó találkozó után EU-s diplomatákkal többen azzal távoztak, hogy "Ez valami vicc?"

A jelölt támogatói ideológiáktól való függetlenségét előnyként fogják fel - ellenfelei befolyásolhatóságként. És bár Zelenszkij színészként és vállalkozóként is sikeres brandet épített magából, egyáltalán nem független az elittől: szoros szálak fűzik az ország egyik legerősebb oligarchájához, Ihor Kolomojszkijhoz, akinek a tévéjében feltűnt és ismertséget szerzett.

Timosenkó is újra beköszönt

18 százalék körül, fej-fej mellett áll a közvéleménykutatásokban Porosenko és a kalácsfrizurájáról ismert egykori elnök, Julija Timosenko. A 2014-ben Janukovics börtönéből kiszabadított Timosenko, akinek elnöki ciklusa nem hagyott egyértelműen szép emlékeket maga után, új alkotmányt, olcsóbb energiaárakat, hadsereg-reformot és békét ígér.

A következő körben két, 10% körülre mért jelölt áll. Anatolij Hritszenko, volt hadügyminiszter több kisebb párt jelöltje, amelyek jellemzően korrupcióellenes, EU- és NATO-párti csoportosulások. Hasonló támogatottsággal bír a távozásra kényszerített Janukovics egykori szövetségese, az oroszbarát Jurij Bojko.

Az ukrán elnökválasztás kétfordulós lehet, ha március 31-én egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét. Ha Zelinszkij bejut a második fordulóba, ott nagy valószínűséggel legyőzheti akár Porosenkót, akár Timosenkót, ezért ha nyitva akarják tartani a versenyt, mindkettejük érdeke az is, hogy együtt jussanak a második körbe. Az ukrán választók négyötöde azt ígéri, hogy szavazni fog a választáson.