Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Merre tovább, Ukrajna? Márciusban választás

Merre tovább, Ukrajna? Márciusban választás
Szerzői jogok
Reuters
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Március 31-én elnökválasztást tartanak Ukrajnában, az elsőt azóta, hogy Janukovics elnököt a Majdan demonstrálói távozásra kényszerítették 2014-ben. Az akkor az előrehozott választáson az elnöki székbe kerülő Porosenkó elnök és egyben ex-csokigyáros uralma nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Janukovics távozása után Oroszország elcsatolta a Krímet, és alig burkoltan támogatást nyújtott a Donbassz régió oroszbarát szakadárjainak, ez a konfliktus azóta sem oldódott meg. Porosenkó ilyen drámai körülmények között került az elnöki székbe: békét ígért, a Donbassz régió visszaszerzését, strukturális reformokat és szorosabb együttműködést Nyugat-Európával.

Mire ment Porosenkó öt év alatt?

Az elnök ezeket tartja a legfőbb érdemeinek:

  • miközben folyamatosan fegyveres harcok zajlottak az országban, megerősítette az ukrán hadsereget és megakadályozta, hogy a konfliktus más országrészekre is kiterjedjen.
  • ratifikálta az együttműködési megállapodást az Európai Unióval. A Majdan demonstrációit megalapozó felháborodást épp az váltotta ki, hogy Janukovics ettől hosszas tárgyalások után visszatáncolt.
  • Az Egyesült Királyság és Írország kivételével az ukránok rövid időre vízummentesen utazhatnak az EU országaiba. Az ukrán útlevél a Henley útlevél-index listáján a 41. helyig lépett előre.
  • Az ukrán ortodox egyház elszakadt az orosztól

Ország a pácban

Az új elnök - vagy Porosenko, ha újraválasztják - még mindig egy nagyon nehéz helyzetben lévő ország kormányrúdját veheti át.

  • A strukturális reformok megakadtak, az Európai Unió a kormányon belül sem látja az elkötelezettséget azok következetes végrehajtására. A korrupció elleni harc írott malaszt maradt. A reformokat a választók sem támogatják teljes mellszélességgel. Napirenden van az igaszságszolgáltatás és az egészségügy átalakítása, valamint egy földreform is. Különösen érzékeny kérdés az igazságszolgáltatás ügye. A Majdan alatt megölt emberek ügyében folytatott nyomozásokra az Amnesty International jelentése a "szégyenteljes" kifejezést használta.
  • Az Oroszország által támogatott szakadárokkal folytatott küzdelem súlyos terhet jelent a gazdaságnak. Az ukránok 64%-a szerint a legfontosabb dolog a béke lenne az ország számára. (A 2018-as közvéleménykutatás nem terjedt ki a Krímre és a Donbassz régióra.)
  • Az IMF azt kérte az ukránoktól, hogy szüntessék meg a lakossági gázfogyasztás állami dotációját. Bár az ukránok csak 2020 után fognak piaci árat fizetni a földgázért, de a rezsiköltség emelkedése már így is sokak számára kezelhetetlen terhet jelent.
  • A gazdaság ugyan növekszik, és az államcsődöt sikerült elkerülni, de a gazdasági környezet kevéssé vállalkozásbarát, a fontos szektorokat oligarchák uralják, a gazdasági hatalom a politikaival fonódott össze.

Színész-vállalkozó lesz az új elnök?

A legutolsó közvéleménykutatások szerint a legesélyesebb jelölt jelenleg egy Volodimir Zelenszkij nevű komikus, aki a szavazatok 25százalékára számíthat. Zelinszkij úgy tudja megszólítani a hagyományos politikai elitből kiábrándult szavazókat, hogy nincsenek igazán kiforrott politikai-gazdasági elképzelései. Jól jellemzi a helyzetet, hogy egy tapogatózó találkozó után EU-s diplomatákkal többen azzal távoztak, hogy "Ez valami vicc?"

A jelölt támogatói ideológiáktól való függetlenségét előnyként fogják fel - ellenfelei befolyásolhatóságként. És bár Zelenszkij színészként és vállalkozóként is sikeres brandet épített magából, egyáltalán nem független az elittől: szoros szálak fűzik az ország egyik legerősebb oligarchájához, Ihor Kolomojszkijhoz, akinek a tévéjében feltűnt és ismertséget szerzett.

Timosenkó is újra beköszönt

18 százalék körül, fej-fej mellett áll a közvéleménykutatásokban Porosenko és a kalácsfrizurájáról ismert egykori elnök, Julija Timosenko. A 2014-ben Janukovics börtönéből kiszabadított Timosenko, akinek elnöki ciklusa nem hagyott egyértelműen szép emlékeket maga után, új alkotmányt, olcsóbb energiaárakat, hadsereg-reformot és békét ígér.

A következő körben két, 10% körülre mért jelölt áll. Anatolij Hritszenko, volt hadügyminiszter több kisebb párt jelöltje, amelyek jellemzően korrupcióellenes, EU- és NATO-párti csoportosulások. Hasonló támogatottsággal bír a távozásra kényszerített Janukovics egykori szövetségese, az oroszbarát Jurij Bojko.

Az ukrán elnökválasztás kétfordulós lehet, ha március 31-én egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét. Ha Zelinszkij bejut a második fordulóba, ott nagy valószínűséggel legyőzheti akár Porosenkót, akár Timosenkót, ezért ha nyitva akarják tartani a versenyt, mindkettejük érdeke az is, hogy együtt jussanak a második körbe. Az ukrán választók négyötöde azt ígéri, hogy szavazni fog a választáson.