A válasz egyszerű, de közben mégis nagyon összetett.
HIRDETÉS"Az utca a miénk lesz, és ezért mindent megteszünk!" - mondta Rodion Kudrjasov, az ukrán szélsőjobb párt, a Nemzeti Hadtest egyik vezetője, miközben az ultranacionalista mozgalom megalakulásának második évfordulóját ünnepelték. Szavait kétezer szimpatizáns hallgatta, akik aztán valóban elárasztották Kijev utcáit a március 2-án tartott eseményen.
A tavalyinál háromszor többen voltak a rendezvényen - sokak szerint azért, mert az ukrán gazdasági helyzet leginkább a szélsőjobb csoportok malmára hajtja a vizet.
A Nemzeti Hadtest az egyik olyen politikai párt, mely eredetileg egy félkatonai szervezet, az Azov-regiment volt, mely Kelet-Ukrajnában harcolt. A 2016-ban alakult szervezet azon túl, hogy felfegyverezte saját magát, az általa ellenőrzött területen visszaállította a halálbüntetést is.
"Ma már látjuk, mennyire sikeres a mozgalmunk" - mondta Andrej Biletszki, a párt vezetője ünnepi beszédében. - "Egyik legfőbb feladatunk, hogy példát mutassunk az ukrajnai ifjúságnak. Ti vagytok az igazi példák. Nem a szavaitok, hanem a tetteitek beszélnek helyettetek. Ukrajna belefáradt a káoszba, új emberekre van szüksége, akik megvédik az országot. És 2019-ben nektek, fiatal nacionalistáknak nagyszerű feladatotok van - elő kell lépnetek. Dicsőség a nemzetnek!"
A gazdasági válság erősíti a szélsőjobbot
Öt évvel a forradalom után Ukrajna még mindig nehéz gazdasági helyzetben van, az életminőség alacsony, virágzik a korrupció, évek óta háború van Kelet-Ukrajnában - melyben eddig 13 ezer ember halt meg, másfél millióan pedig elhagyták a területet, és az országon belül kerestek új hazát.
A március 31-ei ukrán elnökválasztás és az őszi parlamenti választás előtt sok ember úgy érzi, a politikusok úgysem fogják tudni megváltoztatni, jobbra fordítani az ő életüket. Mindez pedig jó táptalajt jelent az egykor marginális helyzetben lévő szélsőjobb csoportoknak, melyek az elmúlt öt évben egyre népszerűbbé váltak.
A Freedom House tavaly publikált jelentésében a szélsőjobboldali politikai erőket "valós fenyegetésként" értékelték az Ukrajnában zajló, demokratikus folyamatokra nézve.
"Sok, Ukrajnában aktív csoportnak valódi harctéri tapasztalata, paramilitáris kiképzése és fegyverekhez való hozzáférése van" - írta a Freedom House elemzője. - "Ezek a csoportok aggresszívan próbálják ráerőszakolni az akaratukat az ukrán társadalomra, fizikai erőt is bevetve azok ellen, akik ellentétes politikai és kulturális nézeteket vallanak. Valós pszichikai fenyegetést jelentenek a baloldalra, a feminista és liberális mozgalmakra, az LGBT aktivistákra, emberi jogi aktivistákra, a vallási- és etnikai kisebbségekre."
A szavazók támogatása alacsony
Miközben a szélsőjobb csoportok sokkal aktívabbá váltak az elmúlt évben, a friss közvélemény-kutatások adatai azt mutatják, hogy nincs jelentős támogatásuk a választók között.
A februárban, a Kijev International Institute of Sociology által publikált kutatás szerint a legnépszerűbb szélsőjobb párt a Szvoboda, amit az összes válaszoló 0,9 százaléka támogatott - a biztos szavazók között ez az arány 1,7 százalék. Ez óriási visszaesés a párt számára, melyet 2017 szeptemberében még a biztos választók 7,1 százaléka támogatott.
Más szélsőjobb pártok még náluk is kevésbé népszerűek a szavazók körében, és még egy esetleges egységbe tömörülés sem hozna átütő sikert - vagyis parlamentbe jutást - számukra. De egy ilyen egység megalakulása amúgy sem valószínű, mivel az ideológiai szakadék túl nagy az egyes pártok között.
Az erődemonstrációk azonban, melyeket ezek a csoportok tartanak, sokszor már az állam legitimitását fenyegetik, aláássák a demokratikus intézményeket, és hiteltelenné teszik a rendvédelmi szervek működését. Ez pedig kifejezetten káros az elnökválasztás előtt, mivel a politikusokba vetett bizalom már így is rendkívül alacsony.
És az államnak nem kéne tenni valamit?
Sokan azt is megkérdőjelezik, eleget tesz-e az állam, hogy megfékezze a nacionalistákat, akiket erőszakos cselekmények elkövetésével is vádolnak. A Lviv melletti, tavalyi halálos támadás óta, melyet egy roma táborban követtek el - és ami szélsőjobb csoportokhoz köthető - senkit sem tartóztattak ugyanis le az üggyel összefüggésben.
Jurij Zozuja, a kijevi városi rendőrség feje a növekvő erőszakhullámot így kommentálta az Euronews-nak: "Csak a rendvédelmi szerveknek van joga erőt használni. Teljes mellszélességgel azokkal az emberekkel vagyok, akik nem támadásokkal, hanem szavakkal akarják meggyőzni ellenfeleiket."