rendkívüli hír

rendkívüli hír

Inkább pozitív képe van a magyaroknak az EU-ról

Inkább pozitív képe van a magyaroknak az EU-ról
@ Copyright :
REUTERS/Vincent Kessler
Betűméret Aa Aa

A magyarok az átlagosnál pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz, több mint kétszer annyian vannak, akik kedvező színben látják az EU-t, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él róla - derül ki a szerdán közzétett uniós közvélemény-kutatásból (Eurobarometer).

A huszonnyolc tagállamban novemberben elvégzett felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a megkérdezettek 43 százaléka pozitívan, 19 százaléka negatívan, 38 százaléka semlegesen látja az Európai Uniót. Ez nagyjából megfelel az átlagnak.

A legpozitívabbak az írek (64 százalék kontra 8), aztán jön holtversenyben Bulgária és Luxembourg (56 százalék kontra 17, illetve 18). A lengyelek a harmadik legpozitívabbak : 54 százalékuk válaszolt pozitívan, és csak tíz százalékukban él negatív kép az unióról.

A közvélemény-kutatás szerint azok látják az EU-t kedvezőbben, akik sikeresebbek az életükben, a társadalomtól leszakadók, például a munkanélküliek vagy a magukat alacsonyabb társadalmi státuszba sorolók, véleménye negatívabb. A politikai kérdések iránt érdeklődők, az unió működését jobban értők körében magasabb a pozitív megítélés aránya. A kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az EU-t.

Régiós összehasonlításban a magyarokénál a fent említetteken kívül még Romániában kedvezőbb az EU megítélése.

A pozitív imázs legfőképpen a szabadságérzetből táplálkozik, amelyet az EU polgárai - köztük a magyarok is - az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága miatt éreznek. A negatívan vélekedők általában a túlságosan bürokratikus működést kifogásolják, és úgy vélik, hogy a fenntartása kidobott pénz.

Pesszimista franciák és görögök

Az EU jövőjébe vetett hit egyelőre stabil: többségben vannak a derülátók (58 százalék). Ez jellemzi a magyar lakosságot is, ahol arányuk 57 százalék.

Mindössze Görögországban és Franciaországban vannak többségben a pesszimisták. Mára még a kilépés küszöbén álló Egyesült Királyságban is az optimisták kerültek túlsúlyba.

A kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy magas és növekvő azok aránya, akik szerint az Európai Unióban rossz irányba mennek a dolgok. A 29 százalékos átlaggal szemben a magyarok 39 százaléka véli úgy, hogy kedvezően alakulnak a dolgok, míg 49 százalék gondolja rossznak az irány.

Bizalomhiány

Magyarországon a válaszadók 28 százaléka bízik a politikai pártokban, míg 68 százalék nem. Ezzel szemben a parlamentben 46 százalék bízik, és 52 nem. A legjobban az Európai Parlament szerepelt ebből a szempontból, a magyarok 56 százaléka bízik benne, szemben 37 százalékkal, aki nem.

Az EU átlag mindhárom esetben alacsonyabb. A pártokban átlagosan 18 százalék bízik, az ország parlamentjében 35 százalék, az Európai Parlamentben pedig 48.

Bevándorlás a magyarok szerint Európában a legfontosabb, Magyarországon nem

Az EU polgárai a közösség előtt álló fő kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus sokat vesztett súlyából a közvéleményben. A magyar lakosság körében ez a két kérdés jóval hangsúlyosabb (54 százalék a 40-nel szemben, illetve 29 a 20 ellenében), miközben szinte minden más probléma említése alacsonyabb az uniós átlagnál.

Ezzel szemben Magyarország fő problémájának a helyiek legnagyobb része az egészségügyi és szociális biztonságot tartja, a második az áremelkedés és a megélhetés. A bevándorlás a harmadik helyre szorult, minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként. A terrorizmust említették a legkevesebben.

Negatív érzések Magyarországon

Míg a többi tagországból érkező bevándorlókkal szemben az uniós összlakosság csupán 30 százalékának vannak ellenérzései, az EU-n kívülről érkezők bevándorlása az uniós polgárok 53 százalékában negatív érzéseket kelt. Kiemelkedően magas ez utóbbiak aránya Magyarországon (75 százalék), ennél csak a csehek és a szlovákok nézik még rosszabb szemmel a harmadik országokból érkezőket.

Az uniós lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy segíteni kell a menekülteket, a magyarok ennél jóval csekélyebb része, 31 százaléka osztja ezt a nézetet. A szlovákok 30 százaléka, a bolgárok 27 százaléka és a csehek 20 százaléka vélekedik eként.

Az Európai Unió polgárainak 86 százaléka, a magyaroknak 95 százaléka további lépéseket vár az irreguláris bevándorlás elleni küzdelemben. EU-s szinten többségben vannak, akik inkább közös intézkedéseket (39%) szeretnének látni. Magyarországon 39 százalék nemzeti megoldásokban gondolkodna, uniós intézkedéseket 37 százalék látna, 19 százalék szerint pedig mindkét szinten lépni kellene.

Az uniós migrációs politikát Magyarországon 52 százalék ellenzi, 44 százalék támogatja. Utóbbi jelentősen elmarad a 69 százalékos európai átlagtól.

Az EU-hoz kötődők aránya mindenhol alacsonyabb, mint az Európához kötődőké. Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom állam lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Az EU esetében ez az arány 60 százalék Magyarországon.

A magyarok körében tavaly nőtt az uniós témák iránti érdeklődés, és a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot, ami ugyancsak átlagon (52 százalék) felüli.

Többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az EU-ban. Ezt a válaszadók 50 százaléka mondta, az ellenkezőjét 47 százalék.