Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Még évekig nincs kiút Zaatariból

Még évekig nincs kiút Zaatariból
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Zaatari a világ legnagyobb olyan menekülttábora, ahol szíriaiak élnek. Majdnem hét éve, 2012 nyarán nyílt, és egy hónap alatt 15 ezer embert fogadott be. Pár hónappal később, 2013 tavaszán már tízszer ennyien lakták. Egy évre rá új menekülttábor nyílt Azrakban, körülbelül 80 ezren maradtak Zaatariban, közülük minden ötödik kisgyerek.

Wissam egyetemista volt, amikor kitört a polgárháború Szíriában. A szüleivel érkezett, évek óta dokumentálja a tábor életét. Azt meséli, hogy túl közel volt már a front, el kellett jönniük. Úgy döntött a család, menedéket keresnek. Akkor már lehetett hallani Zaatariról, úgyhogy otthagyta az egyetemet, útrakelt a szüleivel együtt.

A nyolc éve folyó vérontás átírta Wissam életét, és habár a harcok mára alább hagytak, egyelőre nem látni, hogyan fordulhatna sorsa ismét abba az irányba, amelyet valaha választott. Hozzá hasonlóan több mint hatmillió szíriai keresi most a hazautat a szomszédos országokban felállított menekülttáborokból. Azt mondja, nagyon szeretne már otthon lenni, de egyelőre nem lehet, nem elég biztonságos. Ha visszatérne, el kellene mennie katonának. Nagyon sok fiatal férfi van ezzel így. Mindenképpen el akarják kerülni a kényszersorozást, úgyhogy nem léphetik át Szíria határát. Azok, akik dezertáltak, még sokkal többet kockáztatnak.

Egyikük, egy szökött katona, azt meséli, nem akart részt venni az öldöklésben, ott akarta hagyni a hadsereget, de nem engedték. Hiába telt le a kötelező katonai szolgálata, ott tartották. Eltelt egy hónap, kettő, három, aztán nem bírta tovább. Arról, mi várna rá és sorstársaira, ha visszamerészkednének, azt mondja, hogy a legrosszabb. Börtön, kínzás, talán halál is. Sokfelől hallja, hogy letartóztatták, összeverték, megkínozták azokat, akik önként feladták magukat. Kézről kézre adják őket, és minden rendőrörsön megkapják a magukét, mire visszakerülnek a hadsereghez, ahol ráadásul nem létezik elfogadható indok a szökésre. Úgyhogy nagyon rossz a helyzet. Vannak, akikről akkor hallott utoljára, amikor feladták magukat, és elvitte őket a rendőrség. Három, akár négy hónapig is ott tartják őket. Sokan sosem kerülnek elő.

A polgárháború elől több mint 11 millió szíriai menekült el 2011 márciusa óta. Sokan az országhatáron belül próbálnak túlélni, de többségükről Jordánia, Libanon, Törökország, Egyiptom és Irak gondoskodik dacára annak, hogy nehézségekkel - gazdasági problémákkal, politikai feszültséggel küzdenek maguk is. Úgyhogy a szíriai békéltetés genfi tárgyalásainak ismétlődő kudarca után nagy reményekkel fogadták a Moszkva kezdeményezte asztanai egyeztetést.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága egyelőre nem lát okot a bizakodásra. A pillanatnyi helyzetben semmilyen módon nem támogatja a szíriai menekültek hazatelepítését. A zaatari kirendeltség egyik munkatársa azt mondja, mindenki haza akar menni, ami érthető, de ők ezt csak akkor segítik, ha az emberek biztonságban és méltóságban térhetnek vissza Szíriába. Vannak, akik hazamennek, de nagyon sokan itt maradnak, úgyhogy a misszió folytatódik, még sokáig szükség lesz ott az ENSZ jelenlétére. Az Euronews riporterének, Anelise Borgesnek a közbevetésére, hogy tudniillik ezek szerint a szíriai válság még korántsem ért véget, azt válaszolja, hogy ez így van, majd hozzáteszi, hogy amin most dolgoznak, az nem a humanitárius, hanem a politikai megoldása ennek a konfliktusnak.

És még ez is eltart egy jó darabig. A harcok állását ugyan megfordították a szíriai rezsim oldalán beszálló orosz csapatok, a kitartóan ütőképes kurd haderő és a török beavatkozás újabb erővonalakat rajzol. A politikai és a gazdasági diplomácia már Szíria újjáépítéséről tárgyal, de arra ezzel együtt sincs garancia, hogy a menekült szíriai gyerekek nem ott, Zaatariban nőnek majd fel.