Ezen a napon tért haza Khomeini ajatollah.
Megkezdődtek az iszlám forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek Iránban. 1979-ben, a forradalom után február 1-jén tért vissza hazájába 16 évig tartó, Franciaországban végződött száműzetéséből Rúhollah Khomeini ajatollah, és átvette az irányítást a síita államban, ahonnan Mohammed Reza Pahlavi sah néhány nappal korábban elmenekült.
Masoud Imani, az Euronews perzsa újságírója szerint az ország régóta térsége fontos állama: „Irán mindig is meghatározó hatalom volt a Közel-Keleten, a forradalom előtt és után is. A forradalom előtt a sah uralkodása alatt a Perzsa-öböl csendőrének nevezték, mert az amerikaiak és a nyugati hatalmak támogatták. A forradalom után viszont nehéz időszakon ment keresztül Irán.”
Nem sokkal Khomeini hazatérése után iráni diákok foglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, az ott lévő 52 embert pedig 444 napon át túszként tartották fogva – ezzel megkezdődött az ország nemzetközi elszigetelődése. A 80-as években Irakkal vívott háborút, a vérontásnak csaknem egymillió halottja volt. A 90-es és 2000-es években az ország gazdasága fejlődésnek indult, az egy főre jutó GDP csaknem megháromszorozódott, de az elszigeteltség mára visszatérni látszik.
„Mindezek ellenére Iránnak ma ászok vannak a kezében a Közel-Keleten, a Perzsa-öböl egyik fontos országa, és főszerepet játszik Szíriában, Jemenben, Libanonban és az egész Öböl-menti térségben” – emlékeztet Maszúd Imani.
Az ország azonban most sincs könnyű helyzetben, Donald Trump amerikai elnök ugyanis tavaly májusban felmondta az Iránnal kötött atomalkut, és visszaállította a Teherán elleni szankciókat.