Üzemanyagáremelés, és egy, a gazdagokat sújtó adó felfüggesztése, ez volt a kiindulópontja a már három hete tartó tüntetéshullámnak.
HIRDETÉSA november közepén blokádokkal kezdődött mozgalomra a nemzetközi figyelmet a párizsi, erőszakba torkolló demonstrációk hívták fel. Annak ellenére, hogy az eredeti sárgamellényes mozgalom hangsúlyozottan békés és erőszakmentes.
Brune Le Maire francia gazdasági miniszter szerint súlyosan érintette a francia gazdaságot a sárgamellényesek lassan három hete tartó tiltakozása. A károsultak között említette többek közt a szállodaláncokat, az éttermeket, a boltokat. A párizsi kereskedők és vendéglátóhelyek kárait és bevételkieséseit a szakemberek egymilliárd euróra becsülik.
A jelentések szerint csak a november 24-ei párizsi demonstráció több mint egymillió eurós kárt okozott. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármester 3 és 4 millió euró közé becsülte a december elsejei összecsapások okozta károkat.
Mi indította el a tiltakozást?
A gyújtópont az üzemanyagok árának emelése volt, a január elsejétől érvényes intkézkedéssel úgynevezett környezetvédelmi adót építenek bele az árba.
Nicolas Hulot, a Macron-kormány volt környezetvédelmi minisztere még augusztusi lemondása előtt döntött a jövedéki adó emeléséről, ami mellett továbbra is kiáll, de csak nagyobb szociális támogatás mellett.
A tiltakozók szerint a január elsejei áremelés az utolsó csepp, és szerintük az évek óta tartó áramelkedés oka nem a nemzetközi ár, hanem az üzemanyagok utáni adók emelkedése.
Sokan Emmanuel Macron elnökségének korábbi intézkedését támadják, mellyel módosította a Franciaországban 1982 óta létező ISF-et (L'impôt de solidarité sur la fortune), azaz a vagyonokra kivetett szolidaritási adót. Ezért, és több másik intézkedése miatt az az általános vélemény a francia államfőről, hogy a gazdagoknak kedvez.
Kik támogatják a sárgamellényeseket?
A magát apolitikusnak tartó mozgalom nem kért a politikai pártok támogatásából, ennek ellenére a jobboldal, a szélsőjobb és a szélsőbal képviselői is előszeretettel írnak róluk, és állnak ki mellettük.
A belpolitikai válság egyik nagy kérdése az, hogy tud-e az ellenzék politikai tőkét kovácsolni a tiltakozásokból.
A franciák körében nagyon magas még mindig a mozgalom támogatottsága, annak ellenére, hogy a kezdeti 80 százalék feletti érték már 72 százalékra csökkent.
Hányan vannak?
Bár a december elsejei párizsi zavargásokon ez nem látszott, de a tömeg is egyre kisebb, a december elsejei megmozdulások országszerte 75 ezer embert vittek az utcára. Egy héttel korábban ez a szám még 106 ezer volt, míg az első nagy nemzeti megmozdulás 282 ezer embert mobilizált, a belügyminisztérium adatai alapján.
Mit szeretnének elérni?
Ez a legnehezebb kérdés, ugyani a mozgalmon belül is egyre nagyobb a széthúzás. Ráadásul nem tiszta az sem, ki képviselheti a sárgamellényeseket. November 30-án pénteken Édouard Philippe miniszterelnök tett kísérletet a sárgamellényesek szóvivőivel a párbeszéd megkezdésére, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.
A legutóbbi, interneten keringő lista szerint 25 ajánlása van a mozgalomnak a krízisből való kilábaláshoz, többek közt az EU-ból és a NATO-ból való kilépés szerepel rajta.
Egy szerdai közvéleménykutatás szerint a franciák 70 százaléka véli úgy, hogy a kormány lépése, hogy visszavonta a fájlalt adót, a mozgalom végéhez kellene, hogy vezessen.
Szakadás a mérsékeltek és a radikálisok közt?
Nemcsak a megmozdulásokon látszik a szélsőségesek és a békés tüntetők közötti megosztottság, hanem a kormányhoz és a tárgyalásokhoz való viszonyban is.
HIRDETÉSA keddi, kormányal való tervezett egyeztetést pedig "biztonsági okokból" lemondta a sárgamellényesek magát mérsékeltnek mondó csoportja.Ugyanis a mozgalom radikális tagjai megfenyegették azokat a sárgamellényeseket, akik aláírtak egy vasárnap közzétett felhívást, hogy fogadja a képviselőiket a kormányfő.
Abban a nagy többség egyetért, hogy a rend helyreállítása és a párbeszéd a legfontosabb, azt, hogy ez miként fogják elérni, még nem tudni. Francia kormányzati információk szerint Édourd Philippe az üzemanyagok adójának felfüggesztését tervezi. Kérdés, hogy akkor lesznek-e egyeztetések, mivel a sárgamellényesek ezt adták meg a tárgyaláshoz szükséges alapnak.
Közben a sárgamellényesek újabb megmozdulásra hívtak fel, december 8-ára, szombatra.
Mi történt azután, hogy a kormány engedett?
A helyzet nem javult, sőt sokan attól tartanak, hogy a szombatra hirdetett megmozduláson Párizsban teljesen példátlan méreteket" ölthetnek az erőszakos események.
HIRDETÉSA szocialista párt, a kommunisták és egy baloldali politikai mozgalom (FI) pedig jövő hétfőre tervezi bizalmatlansági indítvány benyújtását még azok után is, hogy a francia kormány eltörölte az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését.