NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Már a diplomás magyarok 8 százaléka él és dolgozik külföldön

Már a diplomás magyarok 8 százaléka él és dolgozik külföldön
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Legalábbis a TÁRKI legújabb kutatása ezt mondja. Meg azt is, hogy a kivándorlás nem állt le.

HIRDETÉS

A diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön – derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 elvándorlásról szóló elemzéséből. Ez egyedülálló az európai országok közül: a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya nálunk a legmagasabb, írja a hvg.hu.

Amíg a magyar jövedelem a fele a nyugat-európai átlagnak, aligha fog leállni a kivándorlás - írja a tanulmányban Hárs Ágnes, majd hozzáteszi: 2017-ben az aktív korú magyar lakosság 5,2 százaléka volt elvándorló.

Ezzel Magyarország – Szlovákiához, Lengyelországhoz és Észtországhoz hasonlóan – a mérsékelt kivándorló országok közé tartozik. A csúcstartó Románia, ahol a 20-64 évesek 16,6 százaléka élt tavaly külföldön.

Nemcsak az értelmiség megy, hanem a fiatalok és a vállakozók is

A diplomás, képzett munkaerőn kívül a fiatalok és a vállalkozók távozása is szembetűnő - míg az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlási aránya viszont elmarad a többi országétól.

A kutató becslése szerint az elvándorlók létszáma tavaly meghaladta a 300 ezret, a kivándorlás pedig minden évben legalább 1 százalékkal nőtt 2010 óta. 2010 és 2016 között évente átlagosan a foglalkoztatottak 2 százaléka lépett ki a hazai munkahelyéről, hogy külföldön vállaljon munkát. A visszaáramlást is figyelembe véve évente átlagosan a foglalkoztatottak nettó 1 százaléka ment külföldre dolgozni.

Az elvándorlás nettó aránya különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt jelentős, emellett az egészségügy érintett, ahol akut a munkaerőhiány.

Mint Hárs Ágnes írja, a hirtelen és gyors növekedés ütemének állandósulását nem vetíthetjük előre, de az elvándorlás tartós jelenlétét igen. Ezt részben azzal magyarázza, hogy jelentősek a bérkülönbségek. Magyarország pedig különösen kedvezőtlen helyzetben van, hiszen a jövedelmek példátlan módon nem zárkóztak fel a fogadó országokéhoz.

Sőt, Magyarország a legelmaradottabb bérszintű országok közé került, ahol a jövedelem alig haladja meg a nyugat-európai országok átlagának a felét. Hiába látszik az elmúlt években szerény javulás, ez folyamatosan ösztönözheti a magyar elvándorlást – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

A nők és az Angliába menők jönnek vissza legkevésbé

A külföldi munkát vállaló férfiak közül az Egyesült Királyságba és főleg Ausztriába távozók kisebb arányban tértek vissza a magyar munkaerő-piacra, mint azok, akik a többi országba – főleg Németországba – mentek el. A nők és a fiatalok - függetlenül attól, mely külföldi országba mentek el - kisebb arányban tértek vissza, írja a 444

A fiatalok az elvándorláshoz képest minden országból alacsony arányban tértek haza.

Összességében elmondható, hogy a Németországban munkát vállalók aránya nagyobb volt, mint a többi célországba menőké. A kvalifikáltaknak, a fiataloknak, az egy évvel korábban még tanulóknak a legvonzóbb az Egyesült Királyság volt, Németországba inkább az alacsonyabb végzettségűek, egy évvel korábban munkanélküliek és az idősebbek mentek, a visszavándorlók aránya is itt volt a legmagasabb. Ausztriából kisebb arányban tértek vissza, az ott dolgozó magyarokra a tartós ingázás, vagy a letelepedés volt a jellemző.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Minden hatodik magyar gyerek külföldön születik

20 évvel vagyunk elmaradva Ausztriától

Talgo-felvásárlás: visszaütött a magyar kormány kétes hírneve