Legalábbis a magyar anyakönyvet kapók - azok a magyar babák, akiket csak külföldön anyakönyveznek, bele se kerültek ebbe a statisztikába.
HIRDETÉSA Napi.hu közölt adatokat, melyek szerint 2016-2018 között 56 ezer magyar gyerek született külföldön. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció képviselőjének a kérdésére válaszolva közölte, hogy az elmúlt 3 évben „55 870 külföldön született magyar állampolgárt anyakönyveztek”. Orbán hozzátette, hogy „jelenleg nem tudnak különbséget tenni azon két eset között, ha az anyakönyvezésre egy kiskorú születését követően közvetlenül került sor, vagy valaki csak nagykorúként kezdeményezi a születésének hazai anyakönyvezését.
Ebben a számban nincsenek benne azok a magyar szülőtől született gyermekek sem, akiknek nem kértek magyar anyakönyvet, vagy a másik szülő miatti automatikus más állampolgárság, vagy éppen a magyar szülő másik állampolgársága miatt. Két évvel ezelőtt az RTL Híradó számolt be arról, hogy az LMP kikérte ki az adatokat Főváros Kormányhivatalától, akkor azt közölték, hogy 2010 óta 78 ezer gyermek született külföldön magyar szülőtől, ez azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között havonta átlagosan ezer gyermek született külföldön. A mostani adatok szerint ez a szám nőtt: már havonta másfél ezer gyermek születik külföldön.
A Napi cikke idézi a KSH adatait 2016, 2017 és 2018-ból összesen csaknem 275 ezer gyermek született Magyarországon ebben a három évben összesen. Azaz körülbelül a hetede ennek a számnak a külföldön született magyar babák száma.
A 444.hu márciusi cikkéből a témában az derül ki, hogy 2010 és 2017 között 92.500 külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték, ha ebből kivonjuk a korábbi, 2010 és 2016 közötti adatot, akkor eszerint 2017-ben 14.500 magyar gyermek született külföldön. A Magyar Államkincstár azt közölte a lappal, hogy 2018-ban csaknem tízezren (9907) kértek anyasági támogatást. Ez a szám azért nem tekinthető pontos adatnak, mert nem minden külföldön született magyar gyermek anyukája magyar, lehet csak az apa is az, és az is biztos, hogy nem minden külföldön élő magyar anya igényelte a támogatást.
Orbán Balázs egyébként kitért arra, hogy Magyarországon a térség többi országához képest jóval alacsonyabb a külföldön dolgozók száma, az Eurostat adatai szerint 5,2 százalék a 20-64 évesek korosztályában, míg Romániában 20 százalék, Horvátországban 14, Lengyelországban pedig 8.