20 évvel vagyunk elmaradva Ausztriától

HIRDETÉS

Húsz évvel vagyunk lemaradva Ausztriától, és ezen alig képes változtatni az ország – ez derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 felzárkózásról szóló elemzéséből, írja a hvg. 

Kolosi Tamás és Szivós Péter tanulmányában azt nézte, mekkora az egy főre jutó vásárlóerő az egyes országokban. Az összehasonlításból kiderül, hogy Ausztria éppen ott tartott a rendszerváltás idején, ahol Magyarország 2008-ban, nyugati szomszédunk 1998-as fejlettségi szintje pedig megfelel a 2015-ös magyar szintnek.

Különbség még, hogy míg az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme a 2,5-szeresére nőtt a rendszerváltás utáni 25 évben, a magyaroké a háromszorosára - igaz, a lengyelek életszínvonala a 4,6-szorosára, sőt, 2015-re le is hagytak minket. Ha a 2015-ös adatokat hasonlítjuk össze, az osztrákok vásárlóereje (49160) a duplája a miénknek (25220), és majdnem a kétszerese a lengyelekének (25870).

Nagyjából ugyanezt látjuk, ha a GNI (vásárlőerő) helyett az egy főre jutó GDP-t nézzük. Amíg az osztrákok 2016-ban az EU-átlag 117,6 százalékánál álltak, a magyarok 62,7 százaléknál. 1991-ben ugyanez a két adat 111,9 százalék és 44,7 százalék volt.

A kutatók az életkörülményeket is összevetették a két országban: míg a szegénységi kockázat 2013-ban Ausztriában a lakosság 18,3 százalékát érintette, nálunk ez a szám 28,2 százalék volt. Az anyagi deprivációval érintett (például fizetési nehézségekkel küzdő, fűteni nehezen képes) háztartások aránya szomszédunknál 4,5 százalék volt, nálunk ennek több mint a négyszerese, 19,1 százalék. A lakásdepriváció, vagyis a nem megfelelő lakhatás Ausztriában a háztartások 4,2 százalékánál volt probléma, Magyarországon 15,1 százaléknál. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma pedig ott 609 volt, nálunk pedig 377.

A kutatók szerint Magyarországnak jelen állás szerint arra van esélye, hogy 8-10 éven belül utolérje a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat, Ausztria azonban őrzi történelmi előnyét, ami Magyarországgal szemben ma is 20-25 évre tehető.