rendkívüli hír

rendkívüli hír

Helyszíni tudósítás a nigeri embercsempészek világából

Éppen ezt olvassa:

Helyszíni tudósítás a nigeri embercsempészek világából

Helyszíni tudósítás a nigeri embercsempészek világából
Betűméret Aa Aa

Az Euronews aktuálpolitikai ügyekkel foglalkozó magazinja, az Insiders ezúttal Nigerben járt, Afrika Európába irányuló kapujánál. Abban az országban, ahol évente legkevesebb százezer Nigerből és a szomszédos szub-szaharai államokból induló menekült próbál meg Líbiába jutni, onnan pedig tovább, Európába.

Pontosabban próbált eddig. Niger ugyanis egy ideje inkább üldözi a bevándorlást. Az ötlet egyszerű, bevonni a rendőrséget és a katonaságot, hogy megakadályozzák a menekülteket, hogy elhagyják az országot. Mindezt úgy, hogy kiválasztják azokat, akiket európai menedékjogra jogosultnak ítélnek, és végső letelepítősükig ideiglenes helyeken várakoztatják őket. Cserébe mindezért Niger, a világ egyik legszegényebb országa, uniós finanszírozást kap, amelybe az is beletartozik, hogy anyagi támogatást nyújtanak az eddig embercsempészetből élők újrakezdéséhez.

De vajon működik ez? Attól függ, melyik oldalt nézzük. Ami Európát illeti, biztosan. A Nigeren áthaladó menekültek száma drámaian visszaesett. Ami Nigert illeti, már korántsem ez a helyzet. Ahogy riporterünk számára a helyszínen kiderült, az európai pénzek nem elég emberhez jutnak el, és nem is elegek arra, hogy kárpótolják a migránsbiznisz háttérbe szorulása okozta kiesést.

Ezenkívül az országnak azzal a több ezer afrikai menekülttel is kezdenie kell valamit, akik Líbiából fordultak vissza, miután ott erőszak és kínzás áldozatául estek, és már nem akarnak mást, csak visszajutni hazájukba. Összességében 300 ezer emberről van szó összesen, köztük rengeteg gyermekről.

Kijuthat-e a szegénység sújtotta ország ebből az ingoványból? Riporterünk, Valerie Gauriat erre kereste a választ. Az újságíróval hazatérte után Sophie Claudet beszélgetett.

SC: - Riportodból kiderül, hogy Európai Unió segélyei nem jutnak el elég emberhez, kevés, hogy arra ösztönözze az embercsempészeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel. Te úgy látod, hogy az uniós stratégia Nigerben csődöt mondott?

VG: - Valóban nem érte el az eredeti célját. Ennek egy csomó oka van. Egyrészt, a migráció elleni küzdelemre szánt pénzeszközök különböző projektekre irányulnak. Egyik ilyen a belső biztonság megreformálása és megerősítése, a szegénység kezelése és a Niger segítése az embercsempészet elleni küzdelemben, no meg az úgynevezett átalakítási csomag, amely az új gazdasági tevékenységek felfedezésében segít. A másik, hogy sokan arról panaszkodtak, hogy ezeket az alapokat gyakran fejlesztési ügynökségek működtetik, akik nem minden esetben rendelkeznek a know-how-val, így sok a bürokrácia, meg a késés.

SC: - De nem gondolod úgy, hogy a migráció megállítása úgy un block egy illúzió? Arra gondolok, hogy az emberek az idők kezdete óta vándorolnak, átlépnek határokon…

VG: - Igen, illúzió, és szerintem senki sem gondolja komolyan, hogy megállítható lenne. A lényeg az lenne, hogy a kiindulási országokban fennálló problémákat megszüntessék. Ez az, amit az EU is hangsúlyoz már jó ideje. Tény, hogy a bevándorlás leküzdésére fordított pénzösszeget a biztonság megerősítésére költik.

SC: - De nem gondolod, hogy ez jó példa az európai migrációs politika hiányosságaira, arra, hogy átfogó stratégiát valósítanak meg Európában, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes országok kormányai hogyan vélekednek, mert sok nemzet vezetése megszállottja lett a biztonság és a migráció kérdésének.

VG: - Nos, ez így van. Mindannyian láttuk, látjuk a populista mozgalmak erősödését Európában, a bevándorlási hullám elleni harcot, amely az összes populista kormány kampányagendáján első helyen szerepel...

SC: - Háromszázezer menekültről, Líbiából visszafordult emberről tudósítasz, akik most Nigerben vesztegelnek. Ők nem tudnának segíteni az ország gazdaságán?

VG: - Ők legfőképpen Agadez környékén vannak, a térség nagyon nagyban függ a migrációs biznisztől.

SC: - Mi a helyzet a helyi lakosokkal, főleg a fiatalokkal, akiknek lehetőségei igen korlátozottak, és akik egy ilyen területen élnek? Gondolod, hogy többen közülük kísértésbe esnek és fegyverese csoportokba lépnek be? Tudjuk, mennyi ilyen csoport van a szub-szaharai régióban, például az iszlamisták...

VG: - Akikkel beszéltem, kevésbé tartottak ettől az alternatívától, mint attól, hogy bűnözőkké váljonak…

SC: - Már most is ez zajlik?

VG: - Igen, már most. Rablások, drogcsempészés, fegyvercsempészet… Másfelől viszont a két dolog néha együtt történik, a csempészet biztosítja a terrorcsoportok utánpótlásforrását.

SC: - Fontos momentuma a riportodnak, mikor arról beszélsz, hogy a sivatag több Európába menekülőt öl meg mint a tenger. Miért van ez így?

VG: -Először is, a sivatagban ezerféle útvonal létezik. Ahogy sokan nyilatkozták nekünk, mivel a fő útvonalat lezárták a illegális migráció ellen hozott rendelkezés miatt, az emberek mindenféle kerülőutakat keresnek. Számukra teljesen ismeretlen útvonalakon indulnak neki, ez életveszély. Ráadásul rengetegen próbálkoznak a csempészettel, a sivatagot jól ismerő, öreg rókának számító és kevésbé lelkiismeretes újoncok egyaránt.