Egyre nagyobb fejfájást okoz a médiának, hogy oroszbarát szereplők hamis hírportálokon keresztül terjesztenek propagandát valódi újságíróknak adva ki magukat.
A hamisított állítások, a hamisított idézetek és a pontatlan tudósítások tönkretehetik az újságíró hitelességét, sőt egyeseknek még a karrierjét is. De mi történik akkor, ha egy újságíró a nevét és fényképét egy olyan cikken találja, amelyet nem is ő írt?
Ez egyre gyakrabban fordul elő, az oroszbarát dezinformációs szereplők által szervezett kampányok részeként. Ezek közül némelyik a Storm-1516 műveletbe illeszkedik, egy orosz propagandista csoport kampányába, amely hamis narratívákat terjeszt Ukrajnáról és a Nyugatról az interneten.
A stratégia részeként a legális hírcsatornák imidzsét másolják - az Euronews-tól a BBC-n át az ABC News-ig -, miközben az újságírók személyazonosságát is ellopják.
A francia Romain Fiaschetti is éppen ilyen helyzetbe került. Júniusban üzenetet kapott egy párizsi ismerősétől.
"Te publikáltad ezt a cikket?" - kérdezte az ismerőse, csatolva egy június 25-én megjelent cikk és videó linkjét, amely azt állította, hogy az Orano - egy francia nukleáris hulladékkal foglalkozó vállalat - titokban megvesztegeti az örmény tisztviselőket , hogy átvegyék Franciaország atomhulladékát.
"Láttam a nevemet és a fejképemet a cikk címlapján, csakhogy ilyet én soha nem írtam" - mondta Fiaschetti, a Public francia csatorna riportere az Euronews ellenőrző csapatának, a The Cube-nak.
A megjelent álhír szerint a francia vállalat júniusban kezdett el mérgező hulladékot szállítani Örményországba, miután pénzt utalt egy alapítványnak, amelyet Anna Hakobyan, az örmény miniszterelnök, Nikol Pachinian felesége támogatott.
Ezek az állítások azonban hamisak. A francia törvények tiltják, hogy az atomhulladékot külföldre szállítsák, az örmény hatóságok és az Orano is tagadta az állításokat.
A cikk az időközben felfüggesztett CourrierFrance24 weboldalon jelent meg. Bár nehéz azonosítani a weboldal pontos eredetét - és azt, hogy pontosan ki hozta létre -, az állításokat az azerbajdzsáni média, valamint egy sor oroszbarát közösségi média fiók közvetítette, amelyek közül néhány a Storm-1516-hoz köthető.
Azálhírportálokon közzétett cikkek megjelenése egy alaposan kiszámított stratégiába illeszkedik, amelynek lényege, hogy leleplező jellegű, szenzációhajhász tartalmat helyeznek el egy sor legitimnek tűnő írások közé.
A hamis hírportálok hitelességet színlelnek azzal is, hogy olyan neveket vesznek fel, amelyek hasonlítanak a neves médiavállalatok neveihez. A CourrierFrance24 például a Courrier International és a France 24 nevét vonta össze. Előbbi több száz nemzetközi újság kivonatát fordítja és teszi közzé, utóbbi a francia közszolgálati televízió nemzetközi részlege.
"Az eredeti honlapon öt-hat oldalnyi cikk szerepelt a nevemmel" - mondta Fiaschetti - "Két kollégám nevét is meghamisították. Amikor megpróbáltam e-mailt küldeni a CourrierFrance24 honlapjának, a levelelmre azonnal hibaüzenetet kaptam."
Az ezt követő napokban Fiaschetti üzeneteket kapott azerbajdzsáni újságíróktól, akik gratuláltak neki a "kiváló nyomozásnak" nevezett ügyhöz.
"Féltem, hogy fenyegetéseket kapok olyan emberektől, akik dühösek a történet miatt" - magyarázta Fiaschetti. "Tettem ki a közösségi médiában nyilatkozatokat, hogy figyelmeztessem az embereket, hogy nem én írtam a cikket. Feljelentést tettem a rendőrségen személyazonosság-lopás miatt, de nem tudom, hogy ez vezetett-e valahová"."
"Pár éve írtam néhány cikket Putyinról és feleségéről, de nem ez a fő tudósítási területem, így nem értem: miért pont engem pécéztek ki?" - tette hozzá.
"Kézi és szándékos" dezinformációs technikák
Az oroszbarát szereplők által alkalmazott dezinformációs technikák a szakértők szerint kevésbé összetettek, mint azt az emberek gondolnák.
"Az emberek gyakran úgy tekintenek az orosz vagy más befolyásolási műveletekre, mint valami nagyon bonyolult és kidolgozott dologra, de a legtöbbször ez nagyon manuális, és PR-vállalatokhoz hasonló cégek végzik" - mondta Guillaume Kuster, a CheckFirst alapítója a The Cube-nak.
A CheckFirst egy finn szoftver- és módszertani cég, amely a dezinformációs és külföldi befolyásolási műveleteket követi nyomon.
"Van egy sor olyan szolgáltatás és ügynökség, amelyekkel havi 10-12 dollár körüli összegből lehet kampányokat indítani" - mondta Kuster.
Helen Brown egy másik újságíró, aki ugyancsak elgondolkodott azon, hogy "miért pont ő". Helen szabadúszó riporter, aki egy sor kiadványnak ír, köztük a The Telegraph című brit lapnak.
Megdöbbent, amikor az X-en üzenetet kapott az AFP tényellenőrző újságírójától. Az üzenetben szereplő link egy olyan cikkre mutatott, amely szerint az ukrán korrupcióellenes hivatal egyik alkalmazottja Európába menekült olyan dokumentumokkal a birtokában, amelyek állítólag sikkasztást bizonyítanak Volodimir Zelenszkijre. A cikk azt állítja, hogy az ukrán elnök állítólag részt vett egy 1,2 milliárd eurós, luxus ingatlanokkal kapcsolatos sikkasztási ügyben.
A cikket a "London Telegraph" nevű honlapon tették közzé, és egy Charlotte Davies nevű újságíró nevével jegyezték, csakhogy a fotón Davies neve mellett Helen Brown arcképe szerepelt - a nő legnagyobb rémületére.
"Újságíróként ki kell adnod a profilodat, de amennyire hitelessé tesz egy fénykép és a személyazonosság online megosztása, annyira manipulálható is. Könnyen hamis személyazonosságot hoznak létre" - mondta Brown egy interjúban.
"Nem vagyok politikai ügyekkel foglalkozó tudósító, így ez szakmailag nem volt annyira káros, de ha egy popsztárról szóló álhírt kreáltak volna a profilommal, az nagy kárt okozhatott volna a hírnevemnek" - tette hozzá.
Mások azonban, akik közvetlenül az oroszbarát dezinformáció terjedése ellen dolgoznak, valóban elsődleges célpontjai lehetnek a személyazonosság-lopásoknak.
Ilyen például Radu Dumitrescu román újságíró, aki a Romania Insider számára a politikáról, többek között a romániai és moldovai választási beavatkozásokról tudósít.
Radu nagyon meglepődött, amikor a nevét egy olyan történethez csatolták, amely pontosan arról a fajta propagandáról szól, amelynek felgöngyölítésén dolgozik.
A májusban megjelent - és még mindig online elérhető - cikk, amely az ő nevével volt ellátva, azt a hamis állítást terjesztette, hogy Maia Sandu 2,6 millió dollárnyi USAID-pénzt sikkasztott el. Ez nagyon is beleillik a szeptemberi moldovai választások előtt Sandu ellen felhozott korrupciós vádak hosszú listájába.
"Tudom, hogy ilyen dolgok megtörténnek, de az ember sosem számít arra, hogy pont vele történik meg" - mondta Dumitrescu a The Cube-nak. "Nem tartom magam ilyen fontos hangnak a romániai közéletben, de talán ez is része annak, hogy engem választottak".
"Sajnos, még nem tettünk jogi lépéseket a honlap leállítása érdekében, a csapatunk kicsi. Nem igazán vannak meg az erőforrásaink ahhoz, hogy jogi csatározásba bonyolódjunk, de valószínűleg megtesszük, ha ez folytatódik vagy megismétlődik" - mondta Dumitrescu.
Ez a propaganda taktika, a narratíva megfordítása vagy megváltoztatása visszatérő taktika.
Benoit Viktine, a Le Monde francia napilap korábbi moszkvai tudósítója például felfedezte a nevét egy cikken, amely azt állította, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy vagyont költött egy luxus háborús bunkerre, hogy felkészüljön a harmadik világháborúra.
A cikk a "brutinfo[.]fr" nevű honlapon jelent meg - ez a név a valódi francia "Brut" hírportált utánozza.
Bár Viktine soha nem írt ilyen cikket Macronról, korábban már beszámolt arról a bunkerről, amelyben Putyin a COVID-19 világjárvány idején keresett menedéket.
Kuster számára fontos, hogy az újságírók és a médiumok lépéseket tegyenek, ha a személyazonosságukat elveszik vagy megszemélyesítik.
"Az újságíróknak értesíteniük kell a platformokat arról, hogy a nevüket vagy a szervezetük nevét jogosulatlanul használták fel" - mondta.
"Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye azonban előírja, hogy a platformoknak rendelkezniük kell értesítési és intézkedési eljárásokkal" - tette hozzá Kuster. "Ezek az intézkedések olyan eszközök, amelyek azért léteznek, hogy megpróbálják lelassítani ezeket a propagandaakciókat."