Röviden nem. Hosszabban, nemcsak, hanem az egészségügyről, az oktatásról és a örnyezetvédelemről is.
Szeptember 9-én lesznek az országgyűlési választások Svédországban. A nemzetközi médiában a legtöbbet a Svéd Demokraták párt előretörésével foglalkoznak. A párt kampányát a bevándorlás, az integráció és a bűnözés témakörökre alapozza. A svédek számára azonban legalább ennyire fontos probléma az egészségügy és az oktatás kérdése is. Emellett nyári aszályok, nagymelegek és erdőtüzek miatt a környezetvédelem is fontos kampánytémává nőtte ki magát.
Melyek a főbb pártok, és kampánytémáik?
A 2014-es választások nyertese, a Svéd Szociáldemokrata Párt a legnagyobb esélyes a választáson, de még ha meg is szerzik a legtöbb szavazatot, akkor sem alakíthatnak egyedül kormányt. Valamint láthatóan vesztettek a népszerűségükből a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest. Akár az elmúlt évszázad legrosszabb szereplése is bekövetkezhet a párt számára a most vasárnapi választáson.
A Stefan Löfven vezette kormány 2015 végén szigorított a bevándorlási szabályokon, és igyekszik az országot foglalkoztató más fontos kérdésekkel kampányolva a bevándorlásellenes SD vitorlájából kifogni a szelet. A kampány hajrájában például egész oldalas hirdetést jelentettek meg az egészségügyről. Ez a kérdés 2017 óta az egyik legfontosabb téma a svédek számára, a legtöbb közvélemnyénykutatás szerint a bevándorlást is megelőzi. Sokan panaszkodnak a várakozási idő és a várólisták miatt, Svédországban is probléma az orvos- és nővérhiány, és kevés a kórházi ágy is.
Az euronews riportját a svéd egészségügyről ide kattintva nézheti meg.
Küzdelem a második helyért
Akár a második legnagyobb politikai erő is lehet a radikális Svéd Demokraták (SD). A párt a 2014-es választásokon elért 12,9 százalékhoz képest biztos magasabb, rekorderedményre számíthat. Azt a közvélemény-kutatások különbségei miatt nehéz lenne megjósolni, hogy elérik-e a 20 százalékot, esetleg több voksot gyűjtenek be. Az biztos, hogy sokat profitáltak abból, amilyen hatással a 2015-ös menekültválság volt Svédországra és a belpolitikára. A skandináv országba 160 ezren érkeztek 2015-ben, ami az ország 9,6 milliós lakosságához képest a legmagasabb arány.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a svédeknél olyan 60-70 éves gyakorlat, hogy az ország befogad külföldi embereket. Heléne Fritzon, a magyar bevándorlási politikát kritizáló svéd migrációs miniszter fel is emlegette, hogy 1956-ban lelkesen fogadtak be menekülteket Magyarországról.
Az euronews riportját a svéd radikálisok előretöréséről vidéken ide kattintva nézheti meg.
Még bőven lehet, hogy a Mérsékelt Párt fog befutni a második helyre. A jobboldali párt a többi parlamentbe jutásra esélyes párthoz hasonlóan kizárta az együttműködést az SD-vel. De nem volt ez mindig így. 2017 januárjában Anna Kinberg Batra a párt akkori vezetője hatalmas fordulatként arról beszélt, hogy együtt dolgoznának a párttal a parlamentben, és a külső támogatásával vennék át a hatalmat. A szavazóik nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a nyitást, a népszerűségcsökkenést követően augusztusban lemondott a párt vezetéséről. A mérsékeltek élére Ulf Kristersson került. A párt népszerűségének jót tett a váltás, de így is komoly versenyben vannak a második helyért.
Két párt, akik szintén rekorderedményre számíthatnak
Kevesebbet esik szó a bevándorlást támogató, liberális agrárpártról, a Centrum Pártról. Egyes mérések szerint akár a voksok 10 százalékát is kaphatják, legutóbb az 1988-as választásokon volt kétszámjegyű eredményük. A párt vezetője, Annie Lööf az 1990-es években bosnyák menekültekkel nőtt fel.
Szintén ünnepelhet várhatóan a jelenlegi kormánykoalíciót kívülről támogató, marxista Baloldali Párt. Négy évvel ezelőtt 5,7 százalékát kapták a voksoknak, ennek akár a kétszeresét is megszerezhetik a vasárnapi választáson.
Kiknek kedvezett a környezetvédelem fontos témává emelkedése?
Idén nyáron a szélsőséges időjárást a svédek is megszenvedték. Szokatlanul száraz és meleg volt az idő, ezért sok erdőtűz is kialakult. A jelenleg kormányzó Zöld Párt jelenlegi állás szerint bejuthat a parlamentbe (eléri a négyszázalékos küszöböt), annak ellenére, hogy tavasszal még több közvélemény-kutatás szerint ez kétséges volt.
A környezetvédelmi kérdés fontossá válásából profitált a Centrum Párt is, melynek szintén központi témája.
Melyik közvéleménykutatónak lesz igaza?
A választás hajrájában is nagyon különböző eredményt jósolnak a közvélemény-kutató cégek. Egyedül YouGov és a Sentio felmérése szerint lesz a választások győztese a Svéd Demokraták párt (a YouGov 24,8 százalékon mérte a populistákat szemben a szociáldemokraták 23,8 százalékával). Az összes többi közvéleménykutató a szociáldemokraták győzelmét jósolja, a Svéd Demokraták pedig nagyot küzdenek a második helyért a Mérsékeltekkel.
A különbség oka az alkalmazott módszertan – világít rá Labanino Rafael politológus, a frankfurti Goethe Egyetem kutatója. A két cég ugyanis úgynevezett webpaneles kutatást végez. Ez azt jelenti, hogy bár reprezentatív mintával dolgoznak, de a válaszadók itt önként jelentkeznek a kérdőív kitöltésére. Sokan kritizálják a módszert, azonban 2014-ben a Sentio mérte fel a legjobban az SD támogatottságát – emlékeztett, hozzátéve, hogy még ennél a két intézetnél is a nyár elején volt a csúcson a párt (a YouGovnál 28,5 százalékon), és azóta a szociáldemokraták sokat javítottak. Más elemzők szerint négy éve azért ez a módszer volt a legpontosabb, mert sokan nem merték vállalni, hogy az SD-re szavaznak, mára viszont sokkal elfogadottabb lett a párt.
A legfrissebb Ipsos közvélemény-kutatás szociáldemokrata győzelmet jósol, a Mérsékeltek lesznek a második, az SD a harmadik erő.
Valóban összefügg a bevándorlás és a bűnözés?
A svéd legnagyobb napilap a Dagens Nyheter készített egy kutatást arról, hogy milyen összefüggés van a bevándorlás és a bűnelkövetés között. Az eredménye nem sokkal különbözött annak a kutatásnak az eredményétől, amit 2005-ben készítettek ugyanebbben a témában. Eszerint a külföldi születésűek mindössze 1,6 százaléka követ el bűncselekményt. Igaz, a Svédországban születetteknél még alacsonyabb ez az arány 0,9 százalék - összegezte a kutatást Labanino Rafael. Egy azt jelenti, hogy egy külföldi születésű 1,8-szor nagyobb eséllyel válik bűnelkövetővé, mint egy belföldi születésű.
Hozzátette, hogy a külföldi születésűeknél más jellemzők sokkal nagyobb arányban határozzák meg azt, hogy valaki bűnelkövető lesz-e, például az alacsony jövedelmi csoportok felülreprezentáltsága 11-szeres a magas jövedelmi csoportokéhoz képest, és sokkal több a férfi az elkövetők közt, mint a nő.
A kutatást készítő és közlő napilap több kriminalisztikai kutatásra hangsúlyozta, hogy a legfőbb oka annak, hogy arányaiban több a bűnelkövető a külföldi születésűek közt, az, hogy magasabb az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek aránya, és sokan élnek rossz szociális körülmények között, szegregált városrészekben.
Kik esélyesek a kormányalakításra?
A szociáldemokraták és két szövetségesük (a Zöld Párt és a Baloldali Párt) a legfrissebb Ipsos eredmény alapján a voksok kicsit több mint 40 százalékára számíthatnak. A Mérsékeltek a Centrum Párt, a liberális párt és a kereszténydemokraták négyes szövetsége is körülbelül 40 százalékot kaphat. Ez azt jelenti, hogy minden valószínűséggel kisebbségi kormányzás várható majd.