rendkívüli hír

rendkívüli hír

Harc az Aral tó megmentéséért

Éppen ezt olvassa:

Harc az Aral tó megmentéséért

Harc az Aral tó megmentéséért
Betűméret Aa Aa

Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az Amazóniai esőerdők pusztulása. Öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban azért, hogy bizonyítsák, mennyire szeretnének közösen megfelelni ennek a környezetvédelmi és gazdasági kihívásnak. A találkozón Türkmenisztán elnöke látta vendégül az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt.

Bár a Nemzetközi Alapot az Aral-tó Megmentéséért 25 éve hozták létre, tíz éve nem került sor ilyen találkozóra. Eközben a tagállamok persze tettek külön-külön lépéseket, a mostani találkozó célja, hogy újraindítsák a közös tevékenységet a jó ügy érdekében.

Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett. Mára eltűnt a vízfelület 90 százaléka. A maradék víz sótartalma az egekbe emelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.

"Amikor az Aral-tó kiszáradt, a partmenti városok is elnéptelenedtek, mert a helyiek tradicionálisan a halászatból éltek, és elvesztették a megélhetésüket", magyarázta a nemzetközi Alap kazah delegáltja, Bolet Beknijaz.

2005-ben a Világbank finanszírozásával épült egy új gát, ami az északi részen visszaállított egy elfogadható vízszintet.

"8000 tonna halat állítunk elő a régióban, és nyolc halfeldolgozó üzem működik. A hal egy része exportra megy, Oroszországba és Nyugat-Európába", mesélte Beknijaz.

Ugyanakkor a déli rész teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte

"Nem olyan régen előfordult, hogy a levegő tele volt sós porral. Ez a lakosság egészségére és a mezőgazdasági ültetvényekre is nagyon káros.", mondta az euronewsnak Bajjanov Gujzgeldi, az Alap végrehajtó tanácsának elnöke.

A csúcstalálkozón a tagországok letették egy új, közös stratégia alapjait. Egyrészt a vízhasználatot kell rendezni. Zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, és a sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni.

Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről. Ez jól mutatja, hogy a parti országokon túl a nemzetközi közösség is tisztában van a probléma nagyságával.

Még több focus