Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Harc az Aral tó megmentéséért

Harc az Aral tó megmentéséért
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az Amazóniai esőerdők pusztulása. Öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban azért, hogy bizonyítsák, mennyire szeretnének közösen megfelelni ennek a környezetvédelmi és gazdasági kihívásnak. A találkozón Türkmenisztán elnöke látta vendégül az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt.

Bár a Nemzetközi Alapot az Aral-tó Megmentéséért 25 éve hozták létre, tíz éve nem került sor ilyen találkozóra. Eközben a tagállamok persze tettek külön-külön lépéseket, a mostani találkozó célja, hogy újraindítsák a közös tevékenységet a jó ügy érdekében.

Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett. Mára eltűnt a vízfelület 90 százaléka. A maradék víz sótartalma az egekbe emelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.

"Amikor az Aral-tó kiszáradt, a partmenti városok is elnéptelenedtek, mert a helyiek tradicionálisan a halászatból éltek, és elvesztették a megélhetésüket", magyarázta a nemzetközi Alap kazah delegáltja, Bolet Beknijaz.

2005-ben a Világbank finanszírozásával épült egy új gát, ami az északi részen visszaállított egy elfogadható vízszintet.

"8000 tonna halat állítunk elő a régióban, és nyolc halfeldolgozó üzem működik. A hal egy része exportra megy, Oroszországba és Nyugat-Európába", mesélte Beknijaz.

Ugyanakkor a déli rész teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte

"Nem olyan régen előfordult, hogy a levegő tele volt sós porral. Ez a lakosság egészségére és a mezőgazdasági ültetvényekre is nagyon káros.", mondta az euronewsnak Bajjanov Gujzgeldi, az Alap végrehajtó tanácsának elnöke.

A csúcstalálkozón a tagországok letették egy új, közös stratégia alapjait. Egyrészt a vízhasználatot kell rendezni. Zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, és a sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni.

Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről. Ez jól mutatja, hogy a parti országokon túl a nemzetközi közösség is tisztában van a probléma nagyságával.