Érdekes ötlettel álltak elő a franciák: a jövőben ne az áruházláncok, hanem a termékeket előállító gazdák mondhassák meg, mennyiért vásárolják fel tőlük árujukat. Ha ez megvalósul, az fenekestül forgatja fel a mostani piaci gyakorlatot.
Feje tetejére állítaná az élelmiszerboltok eddigi működési elvét a francia kormány: egy új törvénnyel azt akarják elérni, hogy egyensúlyt teremtsenek a gazdák, a boltok és a vásárlók igényei között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A termékek és termények árát a boltok mesterségesen alacsonyan tartják az egymás közötti árverseny és a vásárlók becsábítása miatt. Mivel az ország termelői lassan saját mindennapi betevőjüket sem tudják fedezni az általuk az élelmiszerboltoknak eladott termények árából, Emmanuel Macron megbízta a mezőgazdasági minisztert, hogy dolgozzanak ki egy törvénytervezetet a helyzet orvoslására.
A francia mezőgazdasági miniszter, Stéphane Travert ennek érdekében a következőket javasolja: egyrészt visszaállítaná a "fair árazást", melyet a szupermarketek között folyó árverseny tett tönkre.
Betiltaná az "Egyet fizet, egyet kap" akciókat - a "Kettőt fizet, egyet kap" akciókat azonban békén hagyná
25 százalékban maximalizálná a boltok által adható árengedményt
Kötelezné rá az áruházláncokat, hogy legalább 10 százalékkal drágábban adják el az élelmiszeripari termékeket, mint amennyit ők fizettek értük. A jelenlegi szabályozás ugyanis csak azt tiltja, hogy olcsóbban adják el az árut, mint amennyiért megvette. Hogy egy élő példát is mondjunk: ha a paradicsomot az áruházlánc ugyanannyiért adja el, mint amennyiért beszerezte, de így becsábítja a botlba a vásárlókat, akik nyilván nem csak paradicsomot fognak venni, ha már betértek, ezt a "veszteséget" a bolt lenyeli.
Árjegyzéket készítene termékekre lebontva, melyben a termék előállítási ára és egy arra ráhagyott, a gazdálkodóknak szánt minimális nyereség adná ki a végleges alapárat, melynél kevesebbet nem fizethetne a felvásárló a termelőnek. Ez teljesen felforgatná az eddigi gyakorlatot, mivel eddig a vevő, vagyis az árhuzlánc mondta meg, mi az a maximális ár, amit hajlandó kifizetni pl egy kg dinnyéért.
Kötelezné rá az éttermeket, hogy ételeiket legalább 20 százalékban organikus módon előállított hozzávalókból készítsék el, 2022-re pedig legalább ötven százalékban a jobb minőségű - így drágább - alapanyagokból dolgozzanak, mint most.