Ki lesz, lehet az elnök, és mikor?
HIRDETÉSJogi libikókának nevezte a Katalóniában kialakult helyzetet az alkotmányjogász Argelia Queral. A Barcelona Egyetem professzora szerint a spanyol jogalkalmazók a rugalmasság legcsekélyebb jelét sem mutatják.
Ezek után milyen forgatókönyv képzelhető el?
- A parlament elnöke elhalasztotta az elnökválasztó plenáris ülést, amíg a spanyol Legfelsőbb Bíróság dönt arról, engedélyezi-e a leendő katalán elnöknek, hogy ne személyesen, hanem internet-kapcsolat révén legyen jelen beiktatásán. Az előzmények ismeretében negatív lesz a válasz. De meg kell várni a döntést, valamint azt is, a parlament elnöke elfogadja-e a Legfelsőbb Bíróság határozatát. Amennyiben igen, új jelöltet javasol. Akkor az óra újraindul, és eltolódik a határidő.
Most hiába van 155 legitim képviselőnk a parlamentben, nincs kormányunk addig, amíg nincs elnöke a Generalitat-nak, aki kabinetet alakíthat. Amíg ez a helyzet, a katalán intézmények működése sem tér vissza a normális kerékvágásba.
A nélkül, hogy lemondanánk függetlenségi törekvéseinkről, alkotmányos összefogásra van szükség, valamint arra, hogy végre politikai párbeszéd kezdődjön a madridi kormánnyal. Ez a lépés megkerülhetetlen - állítja a katalán alkotmányjogász.
Gabriel Colomé egy másik forgatókönyvet vázol fel. A barcelonai Autonómia Egyetem politológus professzora úgy látja, Puigdemont azzal, hogy kitart elnökjelöltként, a Katalán Köztársasági Baloldalon állna bosszút - de ezzel megosztja a függetlenségi pártokat is.
- Először láthattunk nyílt összeütközést a Köztársassági Baloldal (ERC) és az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) között, ami egyértelműen jelzi, hogy Puigdemont és Oriol Junqueras volt katalán alelnök már más úton jár. Ezt a törést szemléltette a hétfői reakció, amikor Junqueras pártja támogatta a házelnök halasztó döntését, a másik, az Együtt Katalóniáért viszont bírálta azt.
Egy esetleges új elnökjelölt személyét Puigdemont pártja simán megtorpedózhatja a szavazás alkalmával. 15-16 képviselővel többel vannak jelen a parlamentben, akik már tartózkodásukkal is elérhetik, hogy a jelölt soha nem jut el az elnöki székig.
Tehát csak ő maradt, vagy ismét jöhetnek a választások, mert úgy tűnik, teljesen kézben tartja a politikai helyzetet a parlamentben – véli Colomé.
Elemzők szerint Roger Torrent házelnök döntése mögött az időhúzás szándéka áll. Kérdés, hogy ez mit old meg, hiszen a három parlamenti politikai erő, a népi egység, a radikális baloldal és a függetlenség pártiak között mély érdekellentét mutatkozik.