Interjú Karmenu Vella környezetpolitikáért, azon belül tenger- és halászati ügyekért felelős uniós biztossal.
HIRDETÉSAz óceánok védelme a klímaváltozás elleni küzdelem egyik sarkalatos pontja. Egyebek mellett ez volt az üzenete az ENSZ Klímaváltozás-ügyi Konferenciájának, amit a németországi Bonnban rendeztek és amelyen először elnökölt a Fidzsi-szigetek.
A kis csendes-óceáni szigetállamnak bőven kijut az éghajlatváltozás hatásaiból, például ott vannak az extrém erős, váratlan viharok, vagy a tengerszint emelkedése, amely miatt a kormány kénytelen volt falvak tucatjait magasabban fekvő területekre költöztetni.
És ha már az óceánok kizsákmányolásánál tartunk, az egyik legnagyobb probléma a szennyezés.
Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra 30 százalékkal csökkentsék a tengerekben és óceánokban található szemét mennyiségét. Ha nem történik semmi, 2050-re több szemét lesz a vizekben mint hal.
euronews: Karmenu Vella, környezetpolitikáért, azon belül tenger- és halászati ügyekért felelős uniós biztost kérdezem. Önök az ENSZ éves klímakonferenciáján most az óceánvédelmet próbálják előtérbe tolni…
Karmenu Vella: Az óceánok az éghajlat elsődleges szabályozói, a bolygó hőjének 90, a széndioxid-tartalmának 30 százalékát nyelik el, emellett a számunkra szükséges oxigénmennyiség 50 százalékát állítják elő. Szóval, ennyire hasznosak az óceánok. És mit adunk mindezért cserébe? Egy csomó műanyag szemetet, elalgásítjuk őket, túlhalásszuk a vizeiket. Az óceánok így melegednek, a tengerszint emelkedik… És amerre csak nézünk, mindenütt klímakatasztrófák történnek. Áradások, aszályok, és még sorolhatnám.
euronews: Milyen mélységben tud beleszólni az EU a világ vezetésének klímaváltozás ellen, az óceánok védelméért vívott harcába?
KV: Először is, szerintem nem elég egyvalakinek harcolnia, értsünk ez alatt az EU-t vagy mást, mert ez egy globális ügy, amire globális megoldások kellenek, globális cselekvés. Egy ilyen méretű problémával nem tud megbirkózni egymaga egyetlen ország, egyetlen kontinens sem. Ezért is próbáljuk nyomni ezt a témát, mert nem tűr halasztást, mert a fenyegetések sokkal nagyobbak és sokkal gyakoribbak, mint valaha gondoltuk volna. Bármit is teszünk, bármilyen megelőző intézkedést hozunk, annak holnap még nem lesz hatása az óceánokra. Ha ma megállítjuk a szén-dioxid-szennyezést, az óceánok akkor is még évtizedekig nyögik az eddig kibocsátott anyagok utóhatását. Ha mostantól egyetlen plasztik szemét sem kerül a vizekbe, még akkor is évtizedekig gyűjthetjük a már bennük lévő hulladékokat. Vagyis, a hangsúly az azonnali cselekvésen van, meg persze a megelőzésen is, de alapvetően javító intézkedések szükségeltetnek.
euronews: Mik a legsürgősebb intézekedések az óceánok védelmére?
KV: A legsürgetőbb talán… talán a szén-dioxid azonnali csökkentése. A második az ökoszisztéma megőrzése. Gondoljunk csak a mangrovefajokra, amelyek oxigénhez juttatják a növényeket. A harmadik fontos tényező, hogy olyan hamar, amilyen hamar csak lehet, összegyűljünk és együtt cselekedjünk, mert mint mondtam, az nem hatékony, ha mindenki a saját útját járja. Cselekedni kell, de még ennél is fontosabb, hogy együtt cselekedjünk.
euronews: Az emberek úgy érzik, hogy a kormányok, a nagy szervezetek dolga, hogy intézkedjenek. Pedig napi szinten ők maguk is hozzá tudnának tenni a klímaváltozás elleni harchoz…
KV: Ez nagyon fontos pont, amit most kimondott. Hogy miért? Mert ha az emberek azt látják, hogy ezekről az ügyekről globális szinten tárgyalnak, egy G7-csúcson, egy G20-csúcson, akkor az lesz az első gondolatuk, hogy ez valóban nagy probléma, mit is tehetnék én? A kormányoknak kell megtalálni a megoldást. Hát nem! Mindenki, minden egyes ember felelős ezért a katasztrófáért, és minden egyes embernek részt kell vállalnia a megoldásban.
Vegyünk két példát: műanyag hulladékokról beszéltünk, amelyek megölik a biodiverzitást, elpusztítják az emlősöket, a halakat, beszennyezik az óceánokat. Akkor is így lesz, ha használunk műanyagokat, akkor is, ha nem. Akkor is, ha beledobjuk az óceánba őket, akkor is ha újrahasznosítjuk őket. Aztán ott a levegőszennyezés, ami akkor is égető probléma, ha olyan autót vezetünk, amely kevesebb károsanyagot bocsát ki, akkor is ha egyáltalán nem vezetünk semmilyen autót és tömegközlekedünk. Globális problémáról van szó tehát, de a megoldása az egyének dolga!