Hogyan vélekednek a német választók a menekültügyről? Riportunk Bajorországban készült.
HIRDETÉSNémetország déli részén járunk, Bajorországban. A választási kampány már a kisvárosokban és a falvakban is gőzerővel zajlik.
Hogyan lehet integrálni a bevándorlókat a német munkaerőpiacra? Ki maradjon, kit kell visszaküldeni? Egy építkezésen találkoztunk Thiaréval. Szenegálból érkezett, egy biztonságos országból, ahol nincs háború. A német hatóságok nem könnyen adnak menedékjogot biztonságos országból érkezett kérelmezőknek.
- Amikor apa és anya otthon éheznek, szerintem az rendben van, ha valaki a rokonságból eljut Európába, és segít az otthon maradtaknak – mondta a kőművesnek tanuló Thiare Ousseynou. – Szenegálban minden oké, nincs háború. De amikor az ember reggel felkel, és nincs mit ennie, az is egyfajta mindennapi háború.
Miközben a konzervatívok és a szociáldemokraták hatékony hazatelepítési egyezményeket akarnak kötni afrikai országokkal, a zöld és baloldali pártok ellenzik ezeket. Thiare főnöke nagyon jó véleménnyel van tanítványáról, szeretné, ha maradhatna.
- Jól beszél németül, de egy írott teszt gondot okozna neki – magyarázta a Thiarét tanoncként alkalmazó építőiapri cég vezetője, Adolf Kugelmann. – Jól kommunikál a kollégáival az építkezéseken, de ha az írott teszten nem megy át, akkor nem kapja meg a szakmai képesítést, és akkor kiutasíthatják. Miért kellene egy ilyen embernek elhagynia Németországot. nem kellene számítson, honnan jött, A német gazdaságnak nagy szüksége van képzett munkásokra.
Pfenningbachba megyünk, egy háromszáz lakosú faluba az osztrák határ mellett. Két évvel ezelőtt több ezer bevándorló lépte át a határt. A tervek szerint 102 bevándorlót helyeznének el itt. A helyiek befogadnának néhány családot – de nem ilyen sok embert.
- Az önkormányzat egyöntetűen a döntés ellen szavazott. De ezt a megyei tanács teljesen figyelmen kívül hagyta és felülbírálta – mondta Franz.
- Tizenkét házban huszonöten laknak az utcánkban – tette hozzá Martha. – És most azt akarják, hogy integráljunk százkét menekültet.
- Nem fog működni – szögezte lée egy másik helyi, Christian . – Nem lehet ilyen kis helyre bezsúfolni százkét embert. Ráadásul ezek többsége férfi lesz, méghozzá különböző országokból. Ez elkerülhetetlenül konfliktushoz fog vezetni.
- Nem számít, hogy százkét szíriai, százkét afgán vagy százkét bajor jön ide ha összezsufoljuk az embereket, az elkerülhetetlenül erőszakhoz vezet: először a csoporton belül, aztán elkezd kifelé terjedni – vélte Franz Danninger.
Mosolyogj és tanuld a németet – ez Rias Khan tanácsa azoknak, akik szeretnének integrálódni a német társadalomba és a munkaerőpiacra. Parsdorfban járunk, München közelében. Rias Pakisztánból érkezett, egy virágnagykerben dolgozik, és integrációs díjat kapott a német szövetségi kormánytól. Ugyanakkor a helyi hatóságok nem hajlandóak megadni neki a letelepedési engedélyt, sőt, miközben végzi a szakképzést, megkapta a kiutasítási végzést. A főnöke és a kollégái is erősen támogatják.
- A szakképzés három éve alatt, majd utána két évig nem lenne szabadna kiutasítani senkit – vélte Khan főnöke, Sonja Ziegltraum-Teubner. – De a kiutasítási védelem a származási országtól függ, ezért a tanulóknak, akik biztonságos országból érkeztek,speciális hatósági engedélyre van szükségük.
Münchenben beugrottunk a kereskedelmi és Iparkamarához. 2016-ban a menekültek egyharmada részesült valamilyen képzésben vagy vállalt munkát. Ugyanakkor a teljes integráció nagyjából hétévet vesz igénybe. A legnagyobb akadályok a neylvtudás, a lakhatás és a bürokrácia. Mit vár a következő kormánytól – kérdeztük a kamara vezetőjétől.
- Be kellene vezetni egy határdátumot – mondta Peter Driessen. – A 2016 tavasza előtt érkezettek esetében gyorsított eljárásokat kellene bevezetni, minimumra csökkenteni a bürokráciát.
Miközben a legtöbb párt és a szavazók egy része befogadná azokat, akiket a hazájukban üldöznek. De egyre több német ellenzi a gazdasági bevándorlók befogadását.