Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Német vezérkari főnök: Moszkva legkésőbb 2029-ig bele fog menni egy EU elleni katonai provokációba

Carsten Breuer német vezérkari főnök
Carsten Breuer német vezérkari főnök Szerzői jogok  Kay Nietfeld/(c) dpa Pool
Szerzői jogok Kay Nietfeld/(c) dpa Pool
Írta: Zoltan Siposhegyi
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Oroszország akár már a következő években próbára teheti a NATO-t – figyelmeztetett Carsten Breuer német vezérkari főnök a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban.

Németország legmagasabb rangú katonai vezetője szerint Moszkva legkésőbb 2029-re eljuthat oda, hogy katonailag tesztelje a szövetséget.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„A különböző jelek, a fegyverkezés, a hadsereg létszámának növelése, valamint a gazdasági és politikai fejlemények, mind egy pontra mutatnak: 2029-re. Megtörténhet korábban is? Igen” – fogalmazott Breuer.

A tábornok szerint Németországnak ezért már most olyan hadseregre van szüksége, amely azonnal bevethető. Ezt nevezte úgynevezett „Fight Tonight” képességnek – vagyis olyan haderőnek, amely bármikor kész harcba lépni.

Breuer hangsúlyozta:

A problémánk Moszkvában van, és sehol máshol.

Nem ő az első

A német vezérkari főnök nincs egyedül a véleményével. Az utóbbi időben több nyugati biztonságpolitikai szakértő és politikus is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növekvő fenyegetést jelent Európára nézve. Köztük van Mark Rutte NATO-főtitkár is.

Az észt biztonsági szakértő, Erkki Koort azonban még tovább ment. Szerinte nem kizárt, hogy egy esetleges orosz provokáció első célpontja nem a Baltikum, hanem éppen Németország lesz.

Koort úgy véli, egy Németország elleni támadás politikailag és katonailag is nagyobb hatást váltana ki, mint egy balti konfliktus, pedig a legtöbb elemző továbbra is Észtországot, Lettországot vagy Litvániát tartja a legvalószínűbb első célpontnak.

A német sajtóban közben már olyan figyelmeztetések is megjelentek, hogy stratégiai elhelyezkedése miatt akár Rügen szigete is orosz célponttá válhat egy jövőbeli konfliktusban.

Németország nem kér többet, inkább megveszi a rakétákat

Az interjú egy másik fontos részlete szerint úgy tűnik, nem valósul meg az a korábban Joe Biden amerikai elnök idején tervezett elképzelés, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba.

Breuer ezt „stratégiai kérdésnek” nevezte. Az amerikai fegyverek eredetileg átmeneti megoldást jelentettek volna addig, amíg Németország saját nagy hatótávolságú támadó- és védelmi képességeket fejleszt.

Mivel az amerikai telepítés egyelőre lekerült a napirendről, Berlin most saját rendszerek beszerzését vizsgálja. Breuer emiatt nemrég a Pentagonban tárgyalt, Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig még ebben a hónapban Washingtonba utazik, hogy tovább egyeztessen Tomahawk típusú manőverező rakéták vásárlásáról.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Brave Germany: közös fejlesztési programot indít a védelmi iparban Németország és Ukrajna

Kallas kizárja, hogy Schröder volt német kancellár közvetítő legyen Ukrajna és Oroszország között

Europe Today: Putyin szerint közel az ukrajnai háború vége, volt német kancellárt kér közvetítőnek