NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mi baja az uniónak Lengyelországgal?

Mi baja az uniónak Lengyelországgal?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Megvonhatják a lengyelek szavazati jogát az Európai Unióban - de mivel borították ki ennyire a Bizottságot?

HIRDETÉS

Miután a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely a Legfelsőbb Bíróság összes bíráját lecserélné, kivéve az igazságügy-miniszter által kiválasztottakat, kritikusai azzal vádolták, hogy ez támadás a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos alapelve ellen. A párt szerint viszont ez része a nem hatékonyan működő igazságszolgáltatási rendszer reformjának.

A bíróságok és a PiS közötti kölcsönös bizalmatlanság már a párt alapítása idején 2001-ben is fennállt, amit a párt neve is jelez. A pártvezető Jarosław Kaczyński, illetve az igazságügy-miniszter Zbigniew Ziobro is jogászok, és mindketten régóta követelik a kommunista rezsimet kiszolgáló bírák nyugdíjazását és a bíróságok működésének javítását.

- Minden, amit eddig csináltunk, benne volt a 2015-ös választási programunkban – mondta az Euronewsnak Andrzej Matusiewicz, a PiS parlamenti képviselője és a bírósági reform felelőse.

Amióta 2015 októberében a PiS hatalomra került, átalakították az ügyészséget, átalakították a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi törvényt, a múlt héten pedig az elsőfokú bíróságokról és a nemzeti bírói tanácsról, a bírákat kinevező testületről fogadtak el egy törvényt. Az utóbbi kettő még a köztársasági elnök aláírására vár.

A legfelsőbb bíróságot azért kell átalakítani, mert Kaczyński szerint baloldaliak és külföldi erők irányítják.

- Ezt a konkrét törvényjavaslatot a jogi hagyományaink inspirálták, ideértve az 1928-1939 közötti periódust, amikor a testületet többször is hasonló módon alakították át – mondta Matusiewicz, azt is hozzátéve, hogy a miniszternek Németországban is döntési jogköre van a bírák személyét illetően, A lengyel bírák egyesülete, a Iustitia viszont arra mutatott rá, hogy a német szabályozás ebben a tekintetben tartományonként változik.

A seriff

A változások közös vonása, hogy az igazságszolgáltatást illetően jelentős jogköröket telepítenek a Parlamenthez és az igazságügy-miniszterhez. Az utóbbi gyakorlatilag legfőbb ügyészként működik, ő nevezi ki az elsőfokú bíróságok vezetőit, és ő dönt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon melyik bírák tarthatják meg az állásukat. A negyvenhat éves Ziobro, akit hívei „a seriff”-ként emlegetnek, olyan széles jogkörökkel rendelkezhet majd, amire 1989 óta nem volt példa Lengyelországban.

- A szerepe már most is jelentős – fűzte hozzá Matusiewicz. – Ugyanakkor a bírói függetlenség tekintetében a bíráknál marad a döntés. Szerintem a változások felszabadítják őket a nyomás alól, érkezzen ez a közvetlen környezetükből vagy élppen a politika oldaláról.

2015-ben a PiS több törvénnyel jelentősen csökkentette az Alkotmánybíróság jogköreit. A döntés erős tiltakozást váltott ki, az Európai Bizottság pedig vizsgálni kezdte a a PiS igazságügyi törekvéseit.

Az utolsó szög

- Ekkor kezdődött a jogállamiság felszámolása – mondta az Euronewsnak Jerzy Stępień, az Alkotmánybíróság 2008-ban leköszönt vezetője. – Ezután jöttek a további lépések, a független közszolgálat felszámolása, a közmédia elfoglalása, de ha a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó törvény átmegy, azzal beverik az utolsó szöget a lengyel jogállamiság koporsójába.

Stępień szerint a reformok alapján olyan bírákat neveznek ki, akik engedelmeskednek a miniszternek. A bírák nem önálló hatalmi ágat alkotnak, hanem politikai tisztviselők lesznek. Azt is megjegyezte, hogy a választások érvényességét vagy érvénytelenségét is a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg.

- Ziobro úr az ügyészségnél dolgozott, amikor épphogy csak átment a szakvizsgán, és a rossz eredmény miatt eltanácsolták onnan. Most az a paradox helyzet alakult ki, hogy ő minden ügyész főnöke – mondta Stępień.

Ugyanakkor a PiS számíthat a lengyelek hagyományos bizalmatlanságára a közintézményekkel, így a bíróságokkal szemben is. Egy 2016-os közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 60%-a egyetértett azzal, hogy a bíróságok elsősorban saját érdekeiket nézik, 57% pedig azzal, hogy a bírák korruptak.

- Nem számítok arra, hogy az emberek megvédik a bírókat – fűzte hozzá Stępień. – De abban még mindig reménykedek, hogy felébrednek és véget vetnek a lengyel demokrácia agóniájának.

Vissza a kommunizmusba?

- A lengyel bírósági rendszert valóban meg kell reformálni, de az is igaz, hogy a bírákra két éve zúdul az össztűz a kormánypárti médiában. A PiS reformja nem azt célozza, hogy visszaadják a bíróságokat a népnek, ahogy ők mondják, hanem hogy azokat egy párt kezére játsszák, mint a kommunizmusban – mondta a jobbközép ellenzéki Polgári Platform képviselője, volt igazságügyminiszter Borys Budka az Euronewsnak.

Budka azt is elmondta, hogy ez a válság összekovácsolhatja az egyébként széttagolt ellenzéket, amely vizsgálja közös listaállítás lehetőségét a következő választásokon. Vasárnap mindenesetre több ezren tüntettek a bírósági reform ellen varsóban és más városokban is, a létszámról természetesen nagy szórással nyilatkoztak a hatóságok és az ellenzék

Az Európai Parlament öt pártja levélben ítélte el a lengyel törvényjavaslatot, amely szerintük összeférhetetlen az uniós alapszerződésekkel. Ezért sürgették az Európai Bizottságot, tegye világossá, milyen következményekkel jár annak elfogadása. – Demokratikusan választottak meg minket és jogunkban áll mindent megtenni azért, hogy rendbe hozzuk az igazságszolgáltatási rendszert – mondta Matusiewicz. A tüntetésekről szólva azt mondta, az ellenzék minden egyes kezdeményezésüket igyekszik blokkolni. Ebben a kormánypárti irányítás alatt álló közmédia is egyetért, amely a tüntetéseket puccskísérletként, a tüntetőket pedig militánsokként bélyegezte meg.

Az egyik ilyen aktivista Wanda Traczyk–Stawska, az 1944-es varsói felkelés kilencven éves veteránja, aki politikailag függetlennek vallja magát.

HIRDETÉS

- Azt kérjük tőletek, legyetek bölcsek és kedvességben gazdagok – mondta a tüntetésen. – Nincs gyűlölet, nincs bosszú – csak bölcs cselekvés van, amely az egész nemzetben méltóságérzetet kell, hogy keltsen. Harcoljatok, de fegyverek nélkül.

- Elkötelezettek vagyunk ezek mellett a változások mellett. – mondta Matusiewicz. Nagyon sok munka vár még ránk, hiszen a polgári és a büntető eljárási törvényt is módosítani kell. Ez csak a kezdet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A lengyel parlament alsóháza megszavazta a sokat vitatott javaslatot

Harckocsik Ukrajnába szállítására kezdeményez nemzetközi koalíciót Varsó és Berlin

Dulakodás alakult ki az Áldozatok Emlékművénél Varsóban