Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Mi baja az uniónak Lengyelországgal?

Mi baja az uniónak Lengyelországgal?
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Miután a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely a Legfelsőbb Bíróság összes bíráját lecserélné, kivéve az igazságügy-miniszter által kiválasztottakat, kritikusai azzal vádolták, hogy ez támadás a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos alapelve ellen. A párt szerint viszont ez része a nem hatékonyan működő igazságszolgáltatási rendszer reformjának.

A bíróságok és a PiS közötti kölcsönös bizalmatlanság már a párt alapítása idején 2001-ben is fennállt, amit a párt neve is jelez. A pártvezető Jarosław Kaczyński, illetve az igazságügy-miniszter Zbigniew Ziobro is jogászok, és mindketten régóta követelik a kommunista rezsimet kiszolgáló bírák nyugdíjazását és a bíróságok működésének javítását.

- Minden, amit eddig csináltunk, benne volt a 2015-ös választási programunkban – mondta az Euronewsnak Andrzej Matusiewicz, a PiS parlamenti képviselője és a bírósági reform felelőse.

Amióta 2015 októberében a PiS hatalomra került, átalakították az ügyészséget, átalakították a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi törvényt, a múlt héten pedig az elsőfokú bíróságokról és a nemzeti bírói tanácsról, a bírákat kinevező testületről fogadtak el egy törvényt. Az utóbbi kettő még a köztársasági elnök aláírására vár.

A legfelsőbb bíróságot azért kell átalakítani, mert Kaczyński szerint baloldaliak és külföldi erők irányítják.

- Ezt a konkrét törvényjavaslatot a jogi hagyományaink inspirálták, ideértve az 1928-1939 közötti periódust, amikor a testületet többször is hasonló módon alakították át – mondta Matusiewicz, azt is hozzátéve, hogy a miniszternek Németországban is döntési jogköre van a bírák személyét illetően, A lengyel bírák egyesülete, a Iustitia viszont arra mutatott rá, hogy a német szabályozás ebben a tekintetben tartományonként változik.

A seriff

A változások közös vonása, hogy az igazságszolgáltatást illetően jelentős jogköröket telepítenek a Parlamenthez és az igazságügy-miniszterhez. Az utóbbi gyakorlatilag legfőbb ügyészként működik, ő nevezi ki az elsőfokú bíróságok vezetőit, és ő dönt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon melyik bírák tarthatják meg az állásukat. A negyvenhat éves Ziobro, akit hívei „a seriff”-ként emlegetnek, olyan széles jogkörökkel rendelkezhet majd, amire 1989 óta nem volt példa Lengyelországban.

- A szerepe már most is jelentős – fűzte hozzá Matusiewicz. – Ugyanakkor a bírói függetlenség tekintetében a bíráknál marad a döntés. Szerintem a változások felszabadítják őket a nyomás alól, érkezzen ez a közvetlen környezetükből vagy élppen a politika oldaláról.

2015-ben a PiS több törvénnyel jelentősen csökkentette az Alkotmánybíróság jogköreit. A döntés erős tiltakozást váltott ki, az Európai Bizottság pedig vizsgálni kezdte a a PiS igazságügyi törekvéseit.

Az utolsó szög

- Ekkor kezdődött a jogállamiság felszámolása – mondta az Euronewsnak Jerzy Stępień, az Alkotmánybíróság 2008-ban leköszönt vezetője. – Ezután jöttek a további lépések, a független közszolgálat felszámolása, a közmédia elfoglalása, de ha a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó törvény átmegy, azzal beverik az utolsó szöget a lengyel jogállamiság koporsójába.

Stępień szerint a reformok alapján olyan bírákat neveznek ki, akik engedelmeskednek a miniszternek. A bírák nem önálló hatalmi ágat alkotnak, hanem politikai tisztviselők lesznek. Azt is megjegyezte, hogy a választások érvényességét vagy érvénytelenségét is a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg.

- Ziobro úr az ügyészségnél dolgozott, amikor épphogy csak átment a szakvizsgán, és a rossz eredmény miatt eltanácsolták onnan. Most az a paradox helyzet alakult ki, hogy ő minden ügyész főnöke – mondta Stępień.

Ugyanakkor a PiS számíthat a lengyelek hagyományos bizalmatlanságára a közintézményekkel, így a bíróságokkal szemben is. Egy 2016-os közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 60%-a egyetértett azzal, hogy a bíróságok elsősorban saját érdekeiket nézik, 57% pedig azzal, hogy a bírák korruptak.

- Nem számítok arra, hogy az emberek megvédik a bírókat – fűzte hozzá Stępień. – De abban még mindig reménykedek, hogy felébrednek és véget vetnek a lengyel demokrácia agóniájának.

Vissza a kommunizmusba?

- A lengyel bírósági rendszert valóban meg kell reformálni, de az is igaz, hogy a bírákra két éve zúdul az össztűz a kormánypárti médiában. A PiS reformja nem azt célozza, hogy visszaadják a bíróságokat a népnek, ahogy ők mondják, hanem hogy azokat egy párt kezére játsszák, mint a kommunizmusban – mondta a jobbközép ellenzéki Polgári Platform képviselője, volt igazságügyminiszter Borys Budka az Euronewsnak.

Budka azt is elmondta, hogy ez a válság összekovácsolhatja az egyébként széttagolt ellenzéket, amely vizsgálja közös listaállítás lehetőségét a következő választásokon. Vasárnap mindenesetre több ezren tüntettek a bírósági reform ellen varsóban és más városokban is, a létszámról természetesen nagy szórással nyilatkoztak a hatóságok és az ellenzék

Az Európai Parlament öt pártja levélben ítélte el a lengyel törvényjavaslatot, amely szerintük összeférhetetlen az uniós alapszerződésekkel. Ezért sürgették az Európai Bizottságot, tegye világossá, milyen következményekkel jár annak elfogadása. – Demokratikusan választottak meg minket és jogunkban áll mindent megtenni azért, hogy rendbe hozzuk az igazságszolgáltatási rendszert – mondta Matusiewicz. A tüntetésekről szólva azt mondta, az ellenzék minden egyes kezdeményezésüket igyekszik blokkolni. Ebben a kormánypárti irányítás alatt álló közmédia is egyetért, amely a tüntetéseket puccskísérletként, a tüntetőket pedig militánsokként bélyegezte meg.

Az egyik ilyen aktivista Wanda Traczyk–Stawska, az 1944-es varsói felkelés kilencven éves veteránja, aki politikailag függetlennek vallja magát.

- Azt kérjük tőletek, legyetek bölcsek és kedvességben gazdagok – mondta a tüntetésen. – Nincs gyűlölet, nincs bosszú – csak bölcs cselekvés van, amely az egész nemzetben méltóságérzetet kell, hogy keltsen. Harcoljatok, de fegyverek nélkül.

- Elkötelezettek vagyunk ezek mellett a változások mellett. – mondta Matusiewicz. Nagyon sok munka vár még ránk, hiszen a polgári és a büntető eljárási törvényt is módosítani kell. Ez csak a kezdet.