NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Újabb kilakoltatás kezdődött a megszállt Ciszjordániában

Újabb kilakoltatás kezdődött a megszállt Ciszjordániában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A lakók tiltakoztak, de nem támadtak rá a rendőrökre.

HIRDETÉS

Egy ciszjordániai zsidó telepen, Ofrán bontatnak le az izraeli hatóságok kilenc házat, mert magánterületre épültek.

Több mint háromezren élnek ezen a telepen, amely Ramallahtól északkeletre, Ciszjordánia kellős közepén fekszik.

Főleg fiatalok próbáltak ellenszegülni a rendőröknek, akik kénytelenek voltak egyenként kicipelni a tiltakozókat a házakból.

A telepen óriási a felháborodás, de olyan dühödt akciók, amilyenek február elején a háromszáz lelkes Amona bontásakor voltak, nem történtek.

A helyi elöljárók egyike arról beszélt kedden, hogy ez igazságtalan. Otthonokat számolnak föl egy népes zsidó város központjában. Egy olyan település közepén bontanak, amelyet törvényesen alapítottak 42 évvel ezelőtt.

Egy asszony, aki maga is elveszti otthonát, szégyennek nevezte a történteket. Szerinte számtalan más módja is lehetett volna a probléma megoldásának, de ezzel nem törődtek. Most ez van, és nagyon nehéz lesz átvészelniük – tette hozzá.

Izrael nem mond le a megszállt területekről

Az izraeli parlament három hete fogadott el egy törvényt, amely négyezer ciszjordániai zsidó otthont visszamenőlegesen jogszerűvé tett, de az ofrai és az amonai házak bontásáról akkor már volt érvényes bírósági döntés.

A februári parlamenti szavazás, amelyet a szélsőjobboldali koalíciós párt, a Zsidó Haza szorított ki a kormányból, nemzetközi felháborodást keltett.

A jogszabály nem kisajátítja a földterületeket, amelyeken a telepek épültek, hanem pénzbeli jóvátételt ad a palesztin tulajdonosoknak.

Mostanra több mint 550 ezer zsidó él Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben körülbelül kétmillió hatszázezer palesztin között.

Az elmúlt két évben mindennapossá váltak a merényletek, amelyeket gyakrabban palesztinok követnek el zsidó civilek ellen, de volt példa arra is, hogy zsidók támadtak palesztinokra.

Végtelen történet

Izrael évtizedek óta zsidók betelepítésével igyekszik “belakni” az 1967-ben megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet. (Az ugyanakkor elfoglalt Gázai-övezetből Izrael kivonult 2005-ben.) Ez azt jelenti, hogy a hatóságok vagy szemet hunynak az építkezések fölött, vagy maguk engedélyezik ezeket.

A nemzetközi jog nem ismeri el Izrael fennhatóságát sem Ciszjordánia, sem Gáza fölött, de a napi gyakorlat mást mutat.

Ugyanígy áll a helyzet a telepépítéssel is. A nemzetközi diplomácia időről időre elítéli a népesség összetételének megváltoztatására törekvő izraeli kormánypolitikát (legutóbb maga az ENSZ BT adott ki határozatot ez ügyben tavaly decemberben), de ennek gyakorlatilag nincs foganatja.

Izrael legfőbb szövetségese, Washington az elmúlt két elnöki ciklusban a szokottnál szigorúbban kezelte ezt az ügyet. A decemberi BT-határozat is azért születhetett meg, mert az Egyesült Államok nem élt vétójogával.

A két állam között meglehetősen fagyossá vált a viszony, amit gyorsan és erőteljesen old az elnökváltás. Donald Trump az elsők között és szívélyesen fogadta az izraeli kormányfőt Washingtonban, és épp csak annyit mondott Benjamin Netanjahunak, hogy jó lesz egy kicsit visszavenniük a telepbővítésből. Az izraeli kormányfő széles mosollyal csak annyit mondott a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón, hogy nagyon reméli, sikerül majd egyeztetniük ebbéli álláspontjukat.

HIRDETÉS

Az tény, hogy mióta Donald Trump hivatalba lépett, az izraeli kormány újabb hatezer ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó otthon felépítéséről döntött.

Izrael maga alatt vágja a fát?

A közel-keleti békéltetés szakértői arra figyelmeztetnek, hogy minél több zsidó él a megszállt palesztin területeken, annál kevesebb a remény arra, hogy Ciszjordánia és a Gázai övezet területén megalakulhat egy palesztin állam. A palesztin tárgyalók ezt a megoldást próbálják kijárni, és ezt támogatja a nyugati diplomácia jelentős része is. Izrael ugyanakkor hallani sem akar arról, hogy visszavonuljon korábbi határai mögé, ami pedig számos elemző szerint hosszú távon a zsidó államnak is előnyösebb lenne, mint ragaszkodnia hódításaihoz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Palesztin belharcok újratöltve – már a Fatah is a gázai terroristákat hibáztatja Gáza szenvedéséért

Kínai rendőrök külföldön: az olaszok száműzték, Thaiföldön be sem fogadták őket. Hozzánk jöhetnek.

Svédország: terrorizmus előkészítésével gyanúsítható embereket vettek őrizetbe