A közhiedelemmel ellentétben nem az európaiaknak kellene félniük a menekültektől.
HIRDETÉSAmikor a görögországi Profitisz általános iskolája megnyitotta kapuit a menekült gyerekek előtt is, a helyi szülőket csak a rendőrök tudták megfékezni. Azért tüntettek az intézmény előtt az anyukák és apukák, mert attól féltek, hogy a messziről jött kicsik fertőzéseket is behurcolnak a közösségbe. De nemcsak Görögországban hallani ilyen hangokat: az aggódók nyilvános fórumokon és a közösségi média bejegyzéseikben a tuberkulózis, HIV, húsevő baktériumfajták megjelenésétől tartanak. Gyakran azzal magyarázzák félelmeiket, hogy a segélyszervezetek emberei is arcmaszkot viselnek, amikor az érkező menekülteket fogadják.
Van-e ok az aggodalomra?
Az európai közegészségügyi felelősök szerint nincs. Sőt, igazából a menekültek vállalnak nagyobb kockázatot új fertőzésekre, amikor bejönnek a kontinensre.
Dr. Andrea Ammon, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ügyvezető igazgatója szerint az emberek tévednek, amikor azt gondolják, hogy a menekültek fertőző betegségeket hordoznak, és ezzel veszélyeztetik az őket befogadó közösségeket. Ellenkezőleg: ők vannak jobban kitéve a számukra ismeretlen kórokozóknak.
Ennek egyszerű az oka: a legtöbb fertőzés a szegényebb, rossz körülmények között élőket fenyegeti. A menekültek hosszú, fárasztó utazáson vannak túl, mire Európába érnek. Sokszor zsúfolt szállásokra kerülnek, ahol korlátozottak a tisztálkodási lehetőségek, gyakran elég ivóvíz sincs. Könnyebben esnek a fertőzések áldozatául, de az európaiak is ugyanígy megbetegednének hasonló nélkülözések között, figyelmeztet Dr. Santino Severoni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) menekültügyi és közegészségügyi koordinátora.
A gyermekkorú menekültek különösen veszélyeztetettek olyan betegségekkel szemben, amelyek ellen Európában már védőoltásokat rendszeresítettek. Többnyire olyan országokból érkeznek, hol összeomlott az egészségügyi közellátás, és így az oltási programok sem működnek. Számukra indított akciót a szükséges vakcinák beadására az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága. Már érkezésnél megkapják az alapvető oltásokat. Így volt ez a Profitiszben iskolát kezdő migráns gyerekekkel is, akik így kisebb kockázatot jelentettek, mint egyes európai gyermek, akiket például nem engedtek szüleik beoltani.
Húsevő baktérium, ebola: a szakemberek szerint ezek miatt sem érdemes aggódni. Dr. Severoni szerint, aki esetleg fertőzött lenne, „az nem fogja kibírni az egészséges embereket is próbára tevő utat Európáig”.
Jelenleg, ezeknek a betegségeknek az európai felbukkanása minden esetben turisták, üzletemberek vagy segélymunkások utazásához vezethető vissza. Ebből a szempontból a nemzetközi repülőterek nagyobb veszélyt jelentenek a közegészségügyre, mint a menekültek lélekvesztői. A WHO és az ECDC is egyetért abban, hogy a megfelelő éberségnek és megfigyelésnek köszönhetően egy ilyen járvány kitörése is megelőzhető.
Ezeket a nyilatkozatokat támasztják alá a tények is. A menekültek megjelenése óta sem a tuberkulózis, sem a HIV előfordulása nem emelkedett az európai államok statisztikái szerint. Ugyanakkor a migránsok érkezésük után egy sor olyan fertőzést kaptak el, amelyek megelőzhetőek lettek volna. „Ezért a kizárás helyett inkább erőteljesebben kellene bevonni a migránsokat a nemzeti ellátórendszerbe. Ez lenne a leghatékonyabb módja, hogy elejét vegyük a fertőzések átadásának”, figyelmeztet Dr. Severoni.