NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

1991. augusztus: egy puccs, amely után a Szovjetunió összeomlott

1991. augusztus: egy puccs, amely után a Szovjetunió összeomlott
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

1990: a berlini fal alig pár hónapja omlott le.

HIRDETÉS

1990: a berlini fal alig pár hónapja omlott le. A Szovjetunió gazdasága szinte romokban. Lassan, de biztosan kezdenek látszódni a repedések a szövetség falán. 25 éve a Szovjetuniónak mint egységes államnak a fennállása kérdésessé vált. Litvánia – elsőként a tagköztársaságok között – márciusban kikiáltotta a függetlenségét, amit azonban Moszkva még nem ismert el.

Nagy hatással volt a történtekre Borisz Jelcin vitathatatlan előretörése a hierarchiában, ami oda vezetett, hogy 1991. június 12-én, a szavazatok több mint 57%-val, az Orosz Föderáció elnökévé választották.

1991. augusztus: bekövetkezett a kommunista keményvonalasok által vezetett puccs. 360 tank, páncélozott jármű, négyezer katona hatolt be Moszkva belvárosába. Puccsot kíséreltek meg a változások megakadályozására és Gorbacsov hatalomból való eltávolítására. Meg akarták állítani azt a folyamatot, amely a birodalom széthullása felé vezetett, és ami már akkor megkezdődött, amikor Mihail Gorbacsov 1986-ban meghirdette a fennálló társadalmi rend reformját: a peresztrojkát és a glasznosztyot.

Még augusztusban leverték a puccsot. A változás immár megállíthatatlan volt. És tudta mindezt az akkor igen népszerű vezető, Jelcin is. Miután Gorbacsov három napot (augusztus 19-21.) házi őrizetben töltött, visszahelyezték hatalmába. Azonban szembesülnie kellett azzal, hogy a hatalmi központok már nem engedelmeskedtek utasításainak, mert ezek már valójában Jelcint támogatták, akinek keménykezűsége végül a puccs összeomlásához is vezetett.

Az események eredményeként, augusztus 21. és szeptember 22. között Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, és Türkmenisztán is bejelentette, hogy ki akar lépni a Szovjetunióból.

1991. december: Gorbacsov számára a végső döfést az ukrán népszavazás jelentette, amin a függetlenedés mellett foglaltak állást. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország elnökei december 8-án létrehozták a Független Államok Közösségét, és bejelentették a Szovjetunió megszűnését.

Így megtörtént, amit sok történész sem gondolt volna még nem sokkal azelőtt. Miután Gorbacsov december 25-én lemondott, a Szovjetunió másnap formálisan is megszűnt létezni. December 26-án feloszlott a szovjet parlament. Egy napra rá pedig Jelcin átvette elődje irodáját.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

25 éve volt a Gorbacsov elleni puccs

Putyin nem utasította el élből Macron olimpiai tűzszüneti javaslatát

Az újraválasztott Putyin nem zárja ki, hogy háború lesz Oroszország és a NATO között