A szovjet űrverseny egyik relikviája 1972 óta keringett a Föld körül, bár az eredeti tervek szerint a Vénuszra kellett volna eljutnia.
HIRDETÉS
Ambiciózus célokkal indult a Koszmosz 482 nevű szovjet űrszonda küldetése bő ötven évvel ezelőtt. Testvérszondája, a Venyera 8 sikeresen elérte a Vénuszt, és 50 percen keresztül küldött haza adatokat a bolygó felszínéről. Hasonló volt a terv a Koszmosz 482-vel is, az azonban végül nem jutott ilyen messzire.
A szonda sikeresen állt Föld körüli pályára 1972 áprilisában. Innen a fedélzeti hajtőművének kellett volna elszállítania a Vénuszig, ezek beindításakor azonban egy kritikus hiba következett be. A Koszmosz 482 nem tudott elindulni a Naprendszer második bolygója felé, hanem egy Föld körüli, ellipszis alakú pályán ragadt, melynek legközelebbi pontja 210 kilométerre, legtávolabbi pedig 9800 kilométerre volt a földfelszíntől.
A NASA szerint az űrszonda összesen négy darabra vált szét. Ezek közül kettő kisebb alkatrész alacsony Föld körüli pályán maradt és 48 órán belül megsemmisült (az alkatrészek beléptek a Föld légkörébe, és elégtek), a másik két darab (feltehetően a leszállóegység és a hajtóműegység) pedig a fent említett ellipszis alakú pályára került.
A Vénuszon uralkodó kegyetlen körülményekre, így az óriási nyomásra és a perzselő hőségre felkészített leszállóegység 1972 óta, több mint ötven éven keresztül keringett a Föld körül. Eközben azonban folyamatosan egyre közelebb került a Földhöz annak tömegvonzása miatt, május 2025. május 10-én pedig elérkezett a pillanat, amikor belépett a légkörbe, és lezuhant. A Roszkoszmosz szerint a szonda végül az Indiai-óceánba esett bele szombat reggel.
A Koszmosz 482 egyike volt a hidegháborús űrverseny során indított Vénusz-szondák hosszú sorának. Bár gyakran kudarcot vallottak, végül a Szovjetunió lett az egyetlen ország, amelynek sikerült működőképes műszereket juttatnia a Föld legközelebbi bolygószomszédjának felszínére.