90 éves Fidel Castro

Fidel Castro 90 éves. Tíz éve átadta a hatalmat öccsének, Raulnak, de jelenléte máig érezhető Kubában. Forradalmi hős, vagy elnyomó diktátor? Fidel Castro évtizedeken keresztül volt a világ egyik meghatározó, de rendkívül megosztó politikusa.

1959 január elsején az egész világot meglepte, amikor néhány szakállas gerillával megdöntötte Fulgencio Batista tábornok rezsimjét. Castro egy új Kubát hozott létre, és ő lett a szocializmus új, karizmatikus arca.

Argentin barátjával, Che Guevarával együtt Fidel Castro megalapította az első kommunista államot a világ nyugati felén.

A rezsim azonban nyugtalanította az Egyesült Államokat. Az amerikai titkosszolgálat, a CIA ezerötszáz kubai disszidenst fegyverzett fel 1961-ben, hogy megszállják a Kuba déli partjainál található Disznó-öblöt. Sokak meglepetésére az akció azonban csődöt mondott. Kuba legyőzte a kapitalista Góliátot.

Az Amerikaellenes és nyíltan kommunista rezsim hamarosan új barátra lelt: a hidegháború közben a Szovjetuniónak kapóra jött a sziget földrajzi fekvése és stratégiai szövetségest látott Kubában.
Hruscsov és Castro 1961-ben titkos megállapodást kötött arról, hogy a Szovjetunió ballisztikus rakétákat telepít Kubába.

Az amerikaiak azonban leleplezték a tervet és ezt fotókkal is bizonyították. Az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy tengeri blokád alá vette a szigetet, hogy megakadályozza a további szovjet rakéták szállítását. Ez volt az a pillanat, amikor egy atomháború kirobbanásának küszöbén állt a világ, de a felek az utolsó pillanatban visszaléptek. Washington pedig nem próbálkozott újabb invázióval.

Kuba harminc éven át élvezte a Szovjetunió védelmét és pénzügyi támogatását, amellyel az amerikai kontinens második legnagyobb hadseregét tudta kifejleszteni.

A hatvanas, hetvenes évek nehézségei után, a nyolcvanas évek végére Kuba gazdasága sokat fejlődött.

Mihail Gorbacsov azonban véget vetett a Havanna és Moszkva közti kivételes kapcsolatnak. Fidel Castro nem volt hajlandó lemondani a kommunista modellről, amely addigra már a Szovjetunióban is megbukott, és elszigetelte magát, amelynek gazdasági válság lett az eredménye.

Az elszegényedés kubaiak tömegét hajtotta Amerikába. 1994 nyarán több mint harmincezren menekültek összetákolt tutajokon Florida irányába.

1998-ban II. János Pál pápa történelmi látogatást tett Kubába: háromszázezer ember hallgatta, ahogy az egyházfő elítélte a szigetország elleni, akkor már 35 éve tartó amerikai embargót, majd felszólította Fidel Castrót, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat.

2001-ben megrendült Fidel Castro egészsége. A kubai televízió kamerái közvetítették, amikor a rosszul lett egy több órás beszéde közben. 2006-ban kénytelen lemondani a hatalomról.

Azóta Fidel Castro csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, politikailag jelentős eseményeken. A melegítő már régóta átvette a katonai egyenruha helyét, de a lelke egy forradalmáré maradt.

– Hamarosan 90 éves leszek – mondta a parlamentben. – Soha nem gondoltam volna, és nem küzdöttem érte. Ez csupán a sors szeszélye. Hamarosan olyan leszek, mint bárki más, mindenkire sor kerül, de a kubai kommunizmus ideái megmaradnak.