“Európa nem halt meg” – felelt egy újságíró kérdésére dühödten az Európai Bizottság elnöke, majd távozott a pulpitusról.
HIRDETÉS“Európa nem halt meg” – felelt egy újságíró kérdésére dühödten az Európai Bizottság elnöke, majd távozott a pulpitusról. Európa túl fogja élni ezt a válságot, de hogy meddig tart a krízis, és mik az életben maradás feltételei, arról egyelőre nincs egyetértés.
Túl sokat várt mindenki a Brexit okán tartott rendkívüli EP-ülés első napjától, helyette már-már tragikomikus öleléseket láthattunk, és egy csomó általánosítást.
- Mindent meg kell változtatnunk, de nem alapjaiban. A lényeg, hogy Európa továbbra is a lehetőség, a megoldás legyen a békére, a jövő projektje maradhasson, ez az, amit megígérhetek – fogalmazott Jean-Claude Juncker.
De mi az, amin változtatni kell? Nyilvánvaló, hogy Brüsszelben senki sem venné szívesen a lebegtetés forgatókönyvét. Az EP elnöke azt hangsúlyozta, hogy a brit referendum eredménye alapvető fordulópont az EU fejlődéstörténetében.
- Erősen érződik a bizonytalanság azt illetően, hogy merre kéne haladnunk az elkövetkező hetekben és hónapokban. Emellett alapos egyeztetésekre is szükség lenne, az immár 27 tagúra változott Európai Unió jövőjét illetően – fogalmazott Martin Schulz.
A közösség jövője valóban a megmaradt 27 tagállamban rejlik. Hogy köttetik-e új szerződés? Lehetetlen megjósolni. Az intézmények, a vezetés még mindig sokkhatás alatt van.
- Mindenképpen történelmi pillanat a mostani, és a hisztérikus reakciók pillanata is egyben. Szeretnék biztosítani mindenkit, hogy minden forgatókönyvre, úgy erre is felkészültünk, mint tudják az EU nem egy sétagalopp – mondta az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk.
A 27 tagállam mielőbb szeretné megkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat az Egyesült Királysággal, ehhez azonban az kell, hogy a britek aktiválják a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a tagországok kilépését szabályozza.