Interjúnk a Liverpool John Moores University szakértőjével
A labdarúgó-Eb kezdete óta tomboló erőszakról beszélgetünk Ian Whitfielddel, a Liverpool John Moores University szakértőjével.
Oroszország megbüntetése, felfüggesztett kizárása után még milyen intézkedésekkel fékezhetik meg az erőszakot a francia hatóságok?
- Mindenképp pozitív hatásúnak nevezném az erőszakot elítélő üzeneteket, különösen, hogy végre Oroszország is hivatalosan elítélte az orosz huligánok viselkedését. A Kreml közleménye remélhetőleg fontos üzenet számukra. Olyan jelentésekről is lehetett hallani, hogy a francia hatóságok több biztonsági intézkedést hoztak, mert az orosz futballhuligánok jelenlétét komoly biztonsági fenyegetésként értékelik. A fokozott biztonsági készültség is biztató. Arról is lehetett hallani, hogy az angol szurkolók keménymagja is figyelemmel van a hatóságok közléseire, és sokkal visszafogottabban viselkednek, mint máskor azt több esetben tapasztalhatta a világ.
A legutóbbi incidensek után milyen javaslatokat tenne a labdarúgó-Eb hatékonyabb biztosítására?
A videókon és képeken nem láttam annak jelét, hogy a hatóságok visszaéltek volna a rohamrendőrök fokozható bevethetőségével, túlerőben történő felvonultatásukkal, pedig a felvételeken látható felszerelésük alapján komolyabban is be lehetne vetni ezeket az egységeket. Az Egyesült Királyságban bizonyítottan sikeres a szurkolók keménymagját már egy sokkal koraibb stádiumban visszafogni, és rávenni arra a szurkolói táborokat, hogy maguk is részt vegyenek a rend fenntartásában saját soraikban. Már az is hatékony, ha fontosságot tulajdonítanak annak, ha a szurkolótáboron belül kitudódik, hogy valakik tudatosan rendbontásra készülnek. Ilyenkor a közösség bölcsebb tagjai sikerrel beszélhetik le a vehemensebb vérmérsékletű drukkereket a törvénytelen cselekmények elkövetéséről. Ha a közösségeken belül ez működik, akkor a rendőrség dolga valóban az lesz a játékok idején, ami eredetileg a feladatuk: biztosítani a drukkerek jókedvű szurkolását.