HIRDETÉSÚjabb ijesztő jelzést adott a Föld arról, hogy felborult a természet egyensúlya: hétfőn jelentették be tudósok, hogy korallfehéredés miatt az ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső részének legalább 35 százaléka teljesen elpusztult egyetlen évszak leforgása alatt. Aki már látott egészséges, ezer színben pompázó korallzátonyt, és körülötte az élőlényeket, akik a koralloknak köszönhetik táplálékukat és élőhelyüket – a hatalmas szárnycsapásokkal közlekedő ráját, a területét védő apró bohóchalat, a víz alatt és fölött fickándozó delfineket, a méltóságteljesen úszó szirticápát – az soha többé nem lesz képes a környezetszennyezésre úgy gondolni, mint korábban.
A Nagy- korallzátony koralljainak jelentős része, mintegy 25-35 százaléka már elpusztult az utóbbi 30 év alatt. De most legalább ugyanekkora mennyiség csupán egyetlen évszak leforgása alatt tűnt el, ebbe pedig még belegondolni is ijesztő – az adatot látva nyilvánvaló, hogy romboló, és talán visszavonhatatlan folyamat zajlik.
A Nagy-korallzátony a Föld legnagyobb élő struktúrája:
Tudósok beszélnek a károsodásról:
Miért fontos a korallzátonyok épségének megőrzése?
A korallzátonyok, amellett, hogy a Föld egyik legcsodálatosabb látványát nyújtják a víz alá merészkedőnek, világszerte ötszázmillió embernek biztosítanak megélhetést a halászat és a turizmus révén. Ezek a természeti képződmények évente 375 milliárd dolláros hasznot hajtanak a környékükön élőknek. Ez pedig óriási szám, tekintettel arra, hogy a zátonyok a Föld felületének mindössze egy százalékát fedik le. Így a zátonyok pusztulása nem csupán környezetvédelmi vagy esztétikai szempontból veszteség, de súlyos gazdasági problémákat is okozhat.
A Nagy-korallzátony például évente nagyjából ötmilliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez a szakemberek szerint. A korallzátonyokból búvárvállalkozások, hotelek, éttermek profitálnak, emberek millióinak biztosítva munkát világszerte. A fejlődő országokban a korallzátonyok adják a teljes halfogás mintegy negyedét, tehát emberek tízmillióinak élelmiszerellátása múlik rajtuk.
A korallzátonyok az óceánok területének mintegy 0,1 százalékát teszik ki, de a tengeri élővilág körülbelül negyedének az élete múlik rajtuk. Ha a korallzátonyok tovább pusztulnak, helyüket alga veszi majd át.
A zátony akár életet is menthet
Az Amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont
szerint a tudósok úgy becslik, hogy akár 1-8 millió fel nem fedezett faj is élhet a korallzátonyokban és környékükön. Ez a páratlan biodiverzitás pedig kulcs lehet a kutatók kezében a 21. századi gyógyszerek kifejlesztése szempontjából. Jelenleg több gyógyszer fejlesztése is zajlik a korallzátonyoknál élő állatok és növények szöveteinek felhasználásával, amelyek olyan súlyos problémákra is megoldással szolgálhatnak, mint amilyen a rák, bizonyos bakteriális fertőzések, vírusok és a köszvény. De egyes kutatások szerint akár az emberi szövetek megújulásához is támpontot adhat a korallok viselkedése trauma hatására.
A korallzátonyok megvédik a partokat az eróziótól, az óriási hullámoktól, azáltal, hogy természetes védőgátat képeznek. Ezzel az emberek életét és vagyonát is megóvják.
A Vörös-tenger bámulatosan szép világa:
A korallzátonyok (és a búvárok) legkedveltebb állatai:
Játékos delfinek (8:47-től)
A delfin egy rokona, a kihalás szélére sodródott szelíd dugong
Tengeri teknősök
Az Euronews riportja a zöld teknősök megmentéséről:
Fehérfoltú szirticápa
Nemo „rokonai”, a területvédő bohóchalak
A fenséges sasrája
A tengerek királya, a cetcápa
HIRDETÉS- Egyiptomban:
- Egy példány bemerészkedett a szaúd-arábiai Dzsidda kikötőjébe is:
Amikor az embernek nem szabad megérinteni a teknőst, de a teknős erre rá se ránt
A photo posted by Asia (OpenWater Productions) (@asiabrynne) on Feb 23, 2016 at 11:51pm PST
Így védekezik a polip
A photo posted by Asia (OpenWater Productions) (@asiabrynne) on Mar 25, 2016 at 4:39pm PDT
Hogyan alakul ki korallfehéredés?
A korallok, amelyek apró teremtmények, szimbiózisban élnek egy egysejtű tengeri algával, a zooxanthellával, ez adja a korall jellegzetes színét. De amikor a korall stressz hatása alatt van, a zooxanthellák kilökődnek vagy lecsökken a bennük lévő fotoszintetikus pigmentek száma. Ily módon a korall “lecsupaszodik”, láthatóvá válik fehér, kalcium-karbonát alkotta váza. Az ilyen korallok élnek még ugyan, és néhány hét vagy hónap alatt teljesen felépülhetnek, de ha a stresszhatás hosszú ideig fennáll, akkor a kifehéredett szövetekbe nem épülnek vissza a zooxanthellák, és a korall elpusztul.
HIRDETÉSMi váltja ki a stresszhelyzetet, ezáltal a fehéredést?
-> az óceán hőmérsékletének változása: melegedés vagy lehűlés
-> túlzott napsütés
-> ha a korall hosszú ideig levegőn van extrém ár-apály jelenség idején
-> környezetszennyezés és túlhalászat
-> klímaváltozás
A photo posted by Asia (OpenWater Productions) (@asiabrynne) on Mar 17, 2016 at 10:30pm PDT