Naponta körülbelül kétezer menekült érkezik a görög partokhoz év eleje óta. 2015 januárja óta csaknem egymillióan érkeztek Görögországba az
HIRDETÉSNaponta körülbelül kétezer menekült érkezik a görög partokhoz év eleje óta. 2015 januárja óta csaknem egymillióan érkeztek Görögországba az Égei-tengeren keresztül, számuk márciusban átlépheti az egymilliót.
A forgatókönyvet már jól ismerjük. Napokig várakoznak Törökországban, valahol közel a tengerparthoz, majd kis lélekvesztőkbe tuszkolják őket. Egyre több nő és gyermek kel útra, sokszor használhatatlan mentőmellényben. A túlterhelt csónakok könnyen felborulnak a tengeren, a tragédiát sokan csak a jószerencsének köszönhetően kerülik el.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint idén csaknem 130 ezer ember érkezett Görögországba vagy Olaszországba a tengeren, közülük több mint 400 meghalt vagy eltűnt.
Jelenleg Görögországba többen menekülnek a tengeren át, mint Líbiából Olaszországba. És az Égei-tenger legalább olyan veszélyes, mint a Földközi-tenger.
Idén már több mint 400-an vesztették életüket, ez valamivel kevesebb, mint egy éve ugyan ezen időszakban. Az év első 9 hetében több mint 70 gyermek halt meg az Égei-tengeren.
A dráma folytatódik annak ellenére, hogy Törökország három hónapja segítséget ígért az Európai Uniónak, amely a második világháború óta legsúlyosabb menekültválságát éli.
A menekülők elsődleges célpontja Németország. Angela Merkel kancellár és a török miniszterelnök számos egyéb mellett megállapodott abban is, hogy közösen harcolnak az embercsempészet ellen.
A NATO-tagok védelmi miniszterei pedig zöld utat adtak az égei-tengeri megfigyelési műveleteknek. Jens Stoltenberg NATO főtitkár arról beszélt, hogy ez a művelet nem a menekültek megállításáról szól, hanem arról, hogy a NATO segít információt gyűjteni az embercsempészek visszaszorításához, a bűnügyi hálózatok felszámolásához.
A NATO-missziónak együtt kell működnie a partiőrségekkel, ám három hadihajó még nem léphetett be a török felségvizekre, mert nem kapta meg Ankara engedélyét. A tengeri műveletek egyébként is érzékeny témát érintenek Törökország és Görögország között, amelyek partjait néhol alig 10 kilométernyi tenger választja el.
Az elmúlt hetekben a görög-macedón határon zajló eseményekre és a calais-i dzsungelre figyel a világ. A Földközi-tengeren azonban nincs megállás, folyamatosan érkeznek a menekültek. Bruce Reid, a Nemzetközi Tengerimentési Szövetség vezérigazgatója szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy a hatóságok minél előbb reagáljanak a problémákra.
Euronews: Tudna nekünk mesélni a keresési és mentési munkálatok legnagyobb kihívásairól a Földközi-tengeren?
Bruce Reid: Azt gondolom, hogy, amit most tapasztalunk a Földközi-tengeren az egészen példanélküli. A tengeri keresési és mentési munkálatok nagyon nagy számú embert érintenek, ők kis lélekvesztőkben próbálják átszelni a tengert. A csónakok túlzsúfoltak, és ez a helyzet a végsőkig feszíti a mentőmunkások kapacitását.
- Ön szeretne segíteni a kormányoknak és ügynökségeknek abban, hogy javítsák és integrálják a mentési munkálatok rendelkezésre állását és kapacitását. Mindezt legális módon. Ez mennyire nehéz?
- A legfontosabb figyelni arra, hogy civil szervezetek mennek be ezekre a vizekre, ez az adott ország felelőssége. Az országok törvényes felelőssége a kutatási és mentési munkálatok ellátása, így minden tevékenységet, amelyet itt végrehajtanak, ezeken a kereteken belül kell koordinálni, és ezen a területen együttműködünk a civil szervezetekkel, hogy biztosak legyünk abban, hogy ők szorosan együttműködnek a görög partiőrséggel, amely tudja, hogy ők mit csinálnak ott. Értékelik, hogy professzionális módon teszik ezt, ami a legfontosabb. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a mentőmunkások biztonságban vannak, csakúgy, mint azok, akiket megmentenek.
- Sokan azzal érvelnek, hogy a problémát már a gyökerénél kell megoldani.
- A legfontosabb, hogy biztosak legyünk abban, hogy ha ezek az emberek veszélyben vannak, akkor képesek legyünk azonnal lépni. Ebben az évben akár egymillióan is érkezhetnek az Égei-tengeren. Vállaljuk ezt a feladatot, a civil szervezetek segítenek a görög mentőcsapatoknak, hogy képesek legyenek gyorsan reagálni. 10-12 hajót szeretnénk kapni a következő 12 hónapban, ezekkel tudunk majd küzdeni a probléma ellen.
- Szinte naponta látjuk, hogy mi történik a görög határnál és Calais-ban. Igaz, hogy mostanra már nem azokkal foglalkoznak, akik a tengeren érkeznek?
- Nagy itt is a kockázat, mert az tény, hogy most nem hallunk sokat olyanokról, akiket a Földközi-tengeren mentettek ki a vízből. A figyelmet azonban fenn kell tartani, és jelenleg is ezen dolgozunk. Fel kell építenünk a mentési rendszert, és önkéntes mentőszolgálatra van szükség. Ha ezt nem tesszük meg, ha nem cselekszünk gyorsan, ha nem figyelünk arra, hogy mi történik ott, a média másra fog fókuszálni, de ettől függetlenül ezek a tragikus események folytatódni fognak. Tehát meg kell győződnünk arról, hogy erre is figyel majd mindenki. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Fel kell építeni az Égei-tengeren és Líbia partjaitól nem messze egy rendszert, különben ezekkel az emberekkel senki nem fog foglalkozni. Ezek valódi emberek, akik az életüket vesztik egy ilyen utazás során.
HIRDETÉS