Ma 100 éve indult a csata, mely vérbe borította Verdunt

Száz éve, 1916. február 21-én az 5. német hadsereg támadásával kezdődött meg a verduni csata, az első világháború nyugati frontjának egyik leghosszabb és legvéresebb ütközete.
Az egykori harctéren kialakított emlékhelyre több százan érkeztek, hogy a világtörténelem egyik leghosszabb és legvéresebb csatájaként számon tartott – német és francia oldalon összesen háromszázezer – állóháborújának áldozatai előtt tisztelegjenek.
A környék domborzata manapság is magán viseli az akkori bombázások nyomát.
- Nagyapám német katonaként szolgált száz éve. Leginkább az ő emléke miatt vagyok itt önkéntes – meséli el egy férfi.
- A fiatalok gyorsan felejtenek, pedig ezeknek a férfiaknak köszönhetjük azt, hogy szabadok vagyunk – mondja egy másik.
Az első világháború kitörésekor a szembenálló felek villámháborúra készültek. Ehelyett megmerevedtek a frontvonalak, az öldöklés 10 hónapon át tartott az észak-franciaországi csatamezőn.
A kor haditechnikájának minden vívmányát bevetették a mozsárágyúktól, a lángszórókon át, a klórgázig. Aratott a halál.
Májusban Angela Merkel és Francois Hollande is fejet hajt itt, a verduni síroknál – ahogyan tette ezt 30 évvel ezelőtt a két ország akkori vezetője, Helmuth Kohl és Francois Mitterand.