Szélmalomharc a gyógyszerhamisítási biznisz ellen
Kommentek
A hamisított, “kókler” gyógyszerek huszonötször olyan károsak lehetnek, mint a drogok.
A fagyállóval kevert köhögés elleni szirup, a hamis fogamzásgátlók, a hamis kontaktlencsék és a lejárt szavatosságú gyógyszerek óriási bajokat okozhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente százezer és egymillió között mozog azoknak az embereknek a száma, akik ilyen szereknek esnek áldozatul. Az óvatlan páciensek leggyakrabban az internetről szerzik be ezeket a szereket. Ezt a jelenséget akarja felszámolni az Európai Tanács nemzetközi egyezménye.
Nemcsak a “klasszikus” gyógyszereket hamisítják, hanem a rákgyógyításban használatos szereket is. Az ilyen orvosságokban található hatóanyagokat nagyon könnyen alul- vagy éppen túl lehet adagolni, ezáltal súlyos mérgezés alakulhat ki.
A WHO szerint csaknem egymillióan például azért haltak meg maláriában, mert megfelelő minőségű gyógyszerek helyett csak silány utánzatokhoz jutottak.
“Mi magyarázhatja meg egy gyermek elvesztését, aki azért halt meg a műtőasztalon, mert a szívműködést újraindító injekciót tartalmazó fecskendőben adrenalin helyett víz volt? Erre nincs bocsánat” – mondta Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
Egy 2005-ös tanulmány szerint Kenyában a gyógyszerek egyharmadát hamisították, nem egy olyan szerről tudni, amiről kiderült, hogy nem volt benne más mint víz és mész.
A drogkereskedelemnél is nagyobb üzlet?
Nagyobb kockázat nélküli hatalmas haszon – ezt ígéri a gyógyszerhamisítás iparága, és nagyon sokan élnek is vele. A kábítószerbizniszhez képest sokkal egyszerűbb, gyorsabb és rizikómentesebb – remélhetőleg csak egyelőre.
A Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet adatai szerint pénz- vagy droghamisításba befektetett ezer dollár 20 ezret hoz vissza. A cigarettahamisításnál ez az összeg már 43 ezer dollár. Gyógyszerhamisítás esetén a befolyó összeg 200-450 ezer dollár között mozog.
Mik a szankciók?
A Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy a legtöbb országban a hamis gyógyszerek kereskedelme nagyjából olyan súlyos büntetést von maga után, mint a hamisított pólók, vagy DVD-k eladása.
A kolumbiai Bogotában 2011-ben húszezer hamis gyógyszert foglaltak le, és mindössze tíz csempészt tartóztattak le, majd óvadék ellenében néhány nappal később már el is engedték őket.
Az emberek sem elég tájékozottak
A franciák csaknem 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha tudta volna, hogy a nem patikában, hanem mondjuk az interneten beszerzett szerek hamisítványok, soha nem vásárolta volna meg őket.
Mely országok a leginkább érintettek?A jelenség nem országfüggő: nagyjából pont annyi szegény államban jelent óriási problémát, mint ahány tehetősebb országban – például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban.
A frontvonalban a szub-szaharai, délkelet-ázsiai és latin-amerikai országok vannak. Az Egyesült Államokban pedig az egszségbiztosítással nem rendelkezők tízmilliói a gyógyszerhamisítók elsődleges célpontjai.
A magyarországi helyzetA Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja közreműködésével 2015. január 1-től fontos rendelkezéssel egészült ki a 2005. évi XCV. törvény.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2015. január 1-jétől az Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele alcímű 20/A. §-sal bővült.
A hamis gyógyszerekkel folytatott illegális kereskedelem elleni küzdelem eredményessége érdekében a Gyógyszertörvény speciális jogosítványokkal ruházta fel a GYEMSZI-OGYI-t annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon fellépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben, az interneten árult, bizonytalan eredetű gyógyszerek kereslete visszaszorítható legyen.
A Testület arra is felhívja a figyelmet honlapján, hogy hogyan segíthetjük a gyógyszerhamisítás ellen küzdő szakemberek munkáját azzal, hogy bejelentjük, ha gyanús készítményt látunk – netán veszünk.