Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta azt a határozatot, amely felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy növelje a szervezet jelenlétét Burundiban. Azt
HIRDETÉSAz ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta azt a határozatot, amely felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy növelje a szervezet jelenlétét Burundiban. Azt szeretnék, hogy a világszervezet küldjön ki tényfeltáró bizottságot, és két héten belül tegyen jelentést a kéksisakos egységek állomásoztatásának lehetőségéről.
Az Európai Unió kimenekíti összes dolgozója családját, továbbá a nem létfontosságú munkatársait Burundiból. Az afrikai országban egyre fenyegetőbb szintet ér el a hónapok óta tartó erőszakhullám.
- A legrosszabb eset, amiről beszélünk, egy lehetséges népirtás. Mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük ezt. A főtitkárnak és az ENSZ-nek jelentős eszközök állnak rendelkezésére, intézkedések a szankcióktól kezdve a politikai eszközökön át a békefenntartó feladatokig – fogalmazott az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft.
Burundiban az események azzal fenyegetnek, hogy – a kilencvenes évek Ruandájához hasonlóan – a véres összecsapások országos méretű, nemzetiségi tömeggyilkosságig fajulhatnak.
Azután kezdődtek zavargások, hogy áprilisban az elnök, Pierre Nkurunziza bejelentette: az alkotmány dacára harmadszor is jelölteti magát az államfői posztra. Azóta több száz halálos áldozatot követeltek a rendszeressé váló tüntetések, és tízezrek menekültek a környező országokba. Nkurunziza júliusban megnyerte a vitatott körülmények közt lebonyolított elnökválasztást, de a tiltakozás ezután sem csitult.
Burundi lakosságának 85 százaléka hutu, 14 százaléka pedig tuszi nemzetiségű. Ez a két törzs volt az, amely egymással véres harcot vívott Ruandában, és ez vezetett 1994-ben Afrika egyik legszörnyűbb tragédiájához.