A júniusi török parlamenti választásokat az Erdogan elnök alapította és 12 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja megnyerte ugyan, de
HIRDETÉSA júniusi török parlamenti választásokat az Erdogan elnök alapította és 12 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja megnyerte ugyan, de támogatottsága nem volt elegendő a kormánytöbbséghez. Az 54 millió szavazásra jogosult 10 százaléka a kurd Népi Demokratikus Pártra adta voksát, mellyel a mozgalom átlépte a parlamenti küszöböt. A koalíciós egyeztetések sikertelensége miatt azonban november 1-jén újból választ Törökország. Versenyfutás zajlik a nagyvárosokban élő kurd szavazók kegyeiért.
A Kaplan család 20 éve Isztambul kurd városrészében, Esenyurt-ban él.
- Mi csak békét és nyugalmat akarunk – mondja ez a kurd asszony.
- Ha az ország délnyugati részén élsz, naponta találkozol a hatalom és a hatóságok erőszakával. De az ország nyugati részén élő kurdok különböznek. Mi asszimilálódtunk. Földrajzilag és lélekben is messze kerültünk az ott élő kurdoktól. A szavazati szokásokban is lehetnek eltérések a kurd régióban élő honfitársainktól – véli a kurd családfő.
Ümit Firat Isztambulban élő és alkotó kurd író.
- A törökországi közvélemény-kutatások szerint a kurd kérdés nagyban rátelepszik a hétvégi választásokra – veti fel az Euronews riportere.
- A június hetedikeihez képest ez egy nagyon más időszak. Tombol az erőszak. Ez olyan mint a háború. Ilyen körülmények között nem beszélhetünk valódi választási kampányról, nincs politikai vita a régióban. A most következő választásokat egy rendkívül feszült környezetben rendezik. A mostanit a legrosszabb időkhöz, az 1990-es évekhez tudom hasonlítani.
- Milyen kapcsolatot lát a kurdbarát Népi Demokratikus Párt és a Kurd Munkáspárt között? – szólt Bora Bayraktar következő kérdése.
- A PKK kiterjesztette befolyását a régióban, a határokon túl is. Ezek a szervezetek jelen vannak Szíriában és Irakban is. A HDP pedig a PKK legitim ága Törökországban. De csak a határokon belül létező tömörülésről beszélünk! Ilyen összefüggésben kell látnunk a HDP-t. A Népi Demokratikus Párt a kurd párt Törökországban – szögezi le Ümit Firat.
Dr. Atilla Sandıklı a Haliç Egyetem professzora.
- A választások után Törökország vajon újrakezdi a békefolyamatot?
- Ez nagyban függ a hétvégi választások majdani eredményétől. Amennyiben az Igazság és Fejlődés Pártja az önálló kormányzáshoz kellő többséget szerez, alighanem folytatja a katonai műveleteket. A PKK vagy meghatározó erővé válik, vagy visszavonja gerilla-csapatait. Törökország csak úgy tudja feloldani a békefolyamat berekesztése utáni feszült helyzetet, ha több demokráciát, gazdasági fejlődést és nagyobb szabadságot hozó lépéseket tesz a térségben. Ellenben, ha az AK a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjával lesz kénytelen összefogni a hatalomért – nem hiszem, hogy más párt hajlandó lenne a koalícióra -, akkor keményvonalas politika fog érvényesülni.
Az Euronews tudósítója elmondta; – A határokon belüli élénk migráció következtében igen jelentős a török nagyvárosokban is a kurd lakosság száma. Így a pártok most az ő szavazataikért versengenek.